Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Negyedik fejezet. A trönváltozás. 173 védelmi harczra kényszeríttetik, az országgyűlés hallgatása i848. Decz. a rosz akarat által a nemzet jogainak sérelmére magyaráztassék : az ország törvényesen egybegyűlt képviselői s főrendéi, mint az alkotmány őrei s a legtörvényesebben constituált hatalom, kötelességüknek tartják ezen események iránt a nemzet nevében kinyilatkoztatni: hogy „Magyarország királyi széke a nemzet előleges megegyezése nélkül, csak az emberiség közös törvénye következtében a koronás király halála által ürülhet meg. „A törvényes, koronás király halála esetében az, kit az örökösödés közvetlenül illet, a nemzettel koronázási oklevelet kötni, az ország törvényeire s alkotmányára megesküdni és magát Sz.-István koronájával megkoronáztatni köteles; a koronázás előtt is gyakorolhatván ugyan némi fejedelmi jogokat, de csak a törvények értelmében. „Azonban ez csak a koronás király halála esetében történhetik s ezen egy esetet kivéve, a nemzet akarata, a képviselő országgyűlésnek beleegyezése nélkül a magyar kir. szék birtoka körül semmi változás jogszerűen nem történhetik, elannyira, hogy midőn I. Ferencz császár és király a mostan is élő V. Ferdinándnak megkoronáztatása iránt a nemzetet országgyűlésen való egyezkedésre felszólította, 1830-ban az országgyűlés azon világos kikötéssel egyezett csak V. Ferdinánd megkoronáztatásába, hogy atyja életében, a nemzet előleges beleegyezése nélkül, semminemű uralkodási jogokba ne avatkozhassék. „Még inkább kívántatik tehát az uralkodás változásához a nemzet előleges megkérdezése s beleegyezése, midőn a trónus birtokában nem volt, tehát arról még nem is rendelkezhető mellékágazati közvetlen praesumtiv koronaörökös és az éleiben levő király, még netalán születhető gyermekei mellőztével, az uralkodó szék egy távolabb álló családivadékra átruháztatni szándékoltatik. „Miután tehát a nemzet előleges hozzájárulása nélkül a fejedelem életében más senki magának királyi jogokat nem