Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Negyedik fejezet. A trónváltozás. 171 rodott is meg a szeretett haza veszedelmének sejditésében, IMS. Deéz. mint barátjának s politikai versenytársának, gróf Széchenyi Istvánnak nagy szelleme : de elveszté ruganyos erélyét s dacz helyett az eszélyt követve, a gyöngének fegyveréhez kivánt nyúlni. E beszéde, lefolyt politikai életével merőben ellenkező, hattyúdala volt a nagy hazafinak. Kevés nappal utóbb szemeinek ápolása végett megszokott gyógyhelyére, Graefenbergbe távozván, örökre lelépett a politikai pályáról, melyen a körülmények hatalma által oly ellentétbe hozatott önmagával. 0, ki önmagát túlélte, hazájának veszedelmét túlélni nem birván, néhány hónap múlva megszűnt élni. Wesselényi beszéde nagy hatást gyakorlott a törvény- Kossuth hozó testületre. A hatást azonban, mely nem annyira indokok súlyából s erejéből, mint inkább a szónok nagy tekintélyéből származott, pár perez alatt megrontotta egy sokkal népszerűbb tekintély áradozó, helyenként lángolásával elragadó ékesszólása. Kossuth, — mert róla van szó, — beszédének egyik részében arról ügyekezett meggyőzni a nemzet képviselőit, hogy bár mi áldozatot tenne is a nemzet, bár mi és mennyi alkotmányos jogról volna is kész lemondani : a békét a jelen körülmények közt azokon sem volna képes megvásárolni; miután a reactionak már nem egy s más, hanem egyátaljában minden alkotmányos és nemzeti jog megsemmitése volna elhatározott, nyíltan kifejezett czélja. Ha pedig áldozatokkal sem lehet becsületes békét szerezni, s ha ennél fogva egyátaljában veszni kell a nemzetnek, jobb hogy fegyverrel kezében s törvényes önvédelemben haljon meg, mint gyáva meghódolásban. A nemzet ügye mindazáltal — ily értelemben beszélt tovább — nem oly reménytelen, mint némelyek hiszik, s az önvédelem bizonyosabban czélra vezet, mint a gyáva önmegadás, mely még a reményt is megöli. Fejtegeté aztán a manifestumok törvénytelenségét s végül egy indítványt olvasott fel, mely alapjául szolgálhatna a törvényhozás