Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1848. szept. hadseregtől szándéklott elkülönítése csaknem a lázadásig ingerelték. A ministeriumnak újonczállítási parancsa pedig — úgymond — arra bírta a szomszéd vidéki oláhokat, hogy határszéli testvéreikhez még szorosabban csatlakozzanak. Ennek következtében nála, Naszódon néhány nap óta több mint ötven helység küldöttei jelentek meg, azon kívánattal, hogy egész ifjúságuk a császár és az összes monarchia szolgálatába állíttassék; a magyarországi urak számára pedig közölök egy ember se soroztassék be, különben mindnyájan felzendülnek, uraságaiktól s a megyéktől magokat felmentve, fegyvert fognak. E kívánságok — úgymond — a határvidéki oláhságnál legmelegebb pártolásra találtak, kik magok is az uniót felbontatni s magokat a minisztérium alól felmentetni kívánják, mely kívánságaik, mint hűséges érzelmeik kifolyásai, legfelsőbb helyen is bizonyosan kedvező fogadtatásnak fognak örvendeni. Jelenti végre, miszerint a hozzátódult oláh néptömeget azon Ígérettel nyugtatta meg, hogy a császár szolgálatába ajánlkozó minden helységből száz lakos után két újonczot fog szedni a császári zászló alá. „Reménylem, — igy végzi levelét, — hogy a tek. tisztség nem lesz hajlandó eljárásomat idegen hatóságok jogaiba való beavatkozásnak bélyegezni, hanem abban egy nagy veszedelem elhárítását látandja." Urbán, e levele szerint, Jellasics szerepét utánozva, azonnal megkezdte a vidékbeli oláhságot I. Ferdinánd császár iránt hűségre esketni, a fiatalságot pedig zászlai alá besorozni. Beszterczevidék, Belső-Szolnok és Kővárvidék oláh helységeinek lakossága azontúl mintegy búcsút járt Naszódra, hol Urbán által feleskettetvén, a polgári hatóság alól felmentetett. Még Mármarosmegyéből is megjelentek ott Borsa s néhány más határszéli helység küldöttei, kik aztán az eskü letételéről bizonyítványt is vettek Urbántól. Hasonló felesketés folyt Monorban, Kolozsmegye keleti szélén, a megyékben lakó oláhságra nézve. A tartomány nyugoti részén, az I. oláh ezredben viszont, Riebel őrnagy tűzte ki a lázadás zászlaját; mint Urbán Naszódra, úgy ő Hátszegre vándoroltatván a