Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

34 Első könyv. Az átalakulás válságai. 1848. Aprii. maradt s a megbukott kormány által kiváltságokkal felruházott czéhek eltörlését s az általok sokfélekép korlátolt munka s ipar szabadságát. De voltak köztök szenvedélyes emberek, kik a higgadtabb párttól különválva, erőszakosan akarták kivívni érdekeiket, s a czéhládát elfoglalni s megégetni, az élelmes zsidóságot pedig megrohanni s kiűzni, s több ilyféle kicsapongásokra vetemedni szándékozának. A népgyűléseken azonban, melyeket az iparos osztály a maga sérelmei tárgyában sűrűn tart vala, végre mégis gyó'zött a mérsékelt rész józansága. Nem csekély érdemet szerzett magának e tekintetben is Nyáry Pál, ki az april 17-én lefolyt népgyűlésben végre oly határozatra birta a munkások többségét, hogy addig is, mig a jövő törvényhozás a czéhek s munkaszabadság tárgyában kimeritőleg rendelkezendik, az illető minisztériumnál keressék legérzékenyebb sérelmeik orvoslatát. A kereskedelmi miniszter, Klauzál Gábor, ennek folytában oly intézkedéssel szünteté meg e munkásosztály leghangosabb panaszait, hogy azon jogot, miszerint a különben czéhbeli kézművesek is köthessenek a czéhektől független társulati szerződéseket, mit a czéhekből kizárt zsidó iparosoknak már az 1840-ki törvény megadott volt, a keresztény iparüző segédekre is kiterjesztette. Az egyetemi ifjúság és kézműves legénység e mozgalmainál sokkal meglepőbb volt erkölcsi átalakulásunk figyelmes észlelőjére az, mi az alpapság kebelében történt. A bölcselő szemlélő nem kevéssé bámulhatott, látván, hogy a hagyományos tekintély már azon osztály kebelében is elvesztette varázserejét, melynek egész léte tekintélyen, hiten alapszik. A reform utáni vágy különösen a fiatalabb korú városi s falusi alsóbb rangú lelkészek, s a honi ifjúság nevelésével foglalkodó piaristák szerzetének pesti házában nyilatkozott legvilágosabban. A reform vágynak mind ezek, mind amazok közt a kor szellemével ellentétes elöljárói önkény, despotikus igazgatási szerkezet, s az anyagi javak aránytalan felosztása szolgált leginkább forrásául. Némelyek