Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Második fejezet. A minisztérium f'ófeladatai. Bel hangulat. 25 telmi s míveltségi gyarapodás menthette volna meg utóbb a * társaságot, melynek e faj jelenleg valóságos mételye volt. Említenünk kell, hogy a miniszteri osztályok tisztségeinek betöltésénél a képesség s hazafiúi érzelem nélkülözhetlen kellékein kivül azon fó'elv vezérelte a minisztereket, hogy a külön népfajok s vallási felekezetek kebeléből nyilatkozó igények méltányos kielégítést találjanak. Ennél fogva a középponti kormánynál nemcsak az országhoz kapcsolt részek s tartományok külön ügyeinek kezelésére alkottattak azok fiaiból külön osztályok; hanem a közös osztályok is ugy láttattak el hivatalnokokkal, hogy minden nyelv és nemzetiség, minden vallás és osztályérdek lehetőleg aránylagos számú képviselőkkel bírjon a középponti kormánynál. Ugyanezen elvek szolgáltak irányzatul a megyék és városok rendezésében. A megyék ugyan a jövó' törvényhozástól várták új szervezetöket, mely szerint a régi municipalis önkormányzat mind a miniszterialis feleló'sség elvével összhangzásba tétessék, mind a volt nemesség s az új polgári jogokkal felruházott nép érdekei a jogegyenlőségben kielégítést találjanak. Azért, mi jelenleg a megyei igazgatás szervezése tekintetében történt, minden csak ideiglenes volt. A gyűlölt administratorok helyébe népszerű főispánok neveztettek. A hatóság kezelésére, a végleges rendezésig, állandó vegyes bizottmányok választattak, melyek, mint hajdan a nemesek közönsége, az alispánok elnöklete alatt igazgatnák a megye közügyeit. Hol némi bonyodalom s zavar támadt, oda kisebbnagyobb hatalommal felruházott kormánybiztosok küldettek. A királyi városokban, melyeknek igazgató, eddigelé önmagok által megújított tanácsai, nem voltak a polgárság bizodalmának kifolyásai, az összes polgárság által intézendő tisztújítás rendeltetett. Az iker főváros, Budapest, eddig külön tanácstestületek által kezelt igazgatása egyesíttetett. A tisztikar mellé minden városban, tagjai számára nézve a népesség szerint változó polgárképviselő-kar választatott, mely a közgyűléseken a tiszti karral összeülvén, személyes
