Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Második könyv: A szerb lázadás és a horvát pártütés tényleges kitörése
352 Második könyv. A szerb és horvát lázadás kezdete. „ . . . Hogy az újdon felállítandó hadsereg csak magyar lábra állíttathatik, az igen természetes. Hiszen ez a magyar nemzetnek mindenkor jogszerű követelése volt; — s mikor a veszély körmön égett, nem is volt ellene kifogás. A magyar insurrectio mindig csak magyar zászló alatt állt, magyar parancsszót ismert ..." A képviselő' ház többsége előleg is Kossuth nézeteiben osztozott, s Mészárosnak a tárgyalás megkezdésekor nem sok reménye lehetett véleménye keresztülvitelére. „De, úgymond, ha talán a ház, sőt az egész hon kivánatának megfelelni nem lehetek is szerencsés : mégis gyávának tartanám magamat, ha meggyőződésemet ki nem mondanám." Megmutatni törekedett tehát, hogy az új sereget magyar rendszer szerint, mely még nem is létezik, melyet csak békében, hosszabb idő alatt, nagy munkával lehet majd teremteni, kivált háború idején a lehetetlenséggel határosnak tartja felállítani. De ha talán a haza nagyobb veszedelme és időveszteség nélkül le lehetne is győzni a technikai nehézségeket, miután, úgymond, szomszédainkkal „egy kalap alatt állunk", politikai okokból nem tanácsos. Ellenben, ha a régi rendszer tartatik meg, kevés idő alatt kész sereget nyerünk. „A hazának joga van ugyan, hogy magyar legyen hadserege; de e jogot úgy tanácsos csak gyakorolni, hogy rögtönzés, hevenyészet által kárára ne váljék." Az elnökminiszter más részről arra figyelmezteté a házat, hogy e tárgyban nem egyedül a nemzeti jogokat, sem nem azt kell tekinteni, mi kívánatos hazai szempontból; hanem szem előtt kell tartani azt is, miképen arra, hogy a ház határzata törvénynyé legyen, a király hozzájárulása szükséges. Ha oly alakba öntetik a határozat, hogy ő felsége el nem fogadja: leléphet ugyan egy vagy más miniszter; de törvény nem lesz a végzésből, s a nemzetnek nem lesz hadserege. Voltak azonban sokan, kik Nyáryval úgy vélekedtek hogy ilyes tekinteteket nem kell, nem szabad figyelembe venni ; mert a király nem teheti, hogy az összes nemzetnek
