Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 481 így előkészítve lévén a terv, egy perezig sem késett 1848az udvari párt az illyrekkel magát szorosabb összekötte- Báró Kuimer , , i • Tr i ' i Tr i ír í • • küldetése tesbe tenni, ivoz nir szerint b. Kulmer, Kolowrat miniszter Zágrábba, védencze, szolgált az udvari párt közlönyéül. E hírt igen valószínűvé teszi az, hogy később Kulmer, hihetőleg ezen s utóbbi hasonnemű szolgálatai jutalmául, a császári minisztériumnak tárcza nélküli tagjává neveztetett. 0, különben születésére nézve horvát, pártszínezetét tekintve pedig buzgó illyr lévén, igen alkalmas egyén volt e közvetítő szerepre. Működéseinek részletei iránt, melyekben az udvari párt megbiztából járt el Zágrábban, miután azokat még nagy titokban kellett intézni, és sem ő maga, sem a pártfőnökök ezekről még semmit sem nyilvánítottak, csak gyanításokra szorítkozhatik a történelem. Mennyi volt különösen részvétele a zágrábi kérelem harmincz pontjában, bizonytalan; de az kétséget nem szenved, hogy Jellasicli egyenesen az ő indítványa s titkos működése következtében kiáltatott ki bánná, kinek e méltóságra emeltetését az udvari konferenczia már márczius 24-kén elhatározta. Báró Jellasich volt tehát azon egyéniség, kinek kezébe tette le az udvari reactio az illyr mozgalmak fő vezetését, a hatalmat s a Magyarország ellen elhatározott ellenhatás tervének minden fonalszálait. Az udvari párt választása több tekintetben ügyes volt; s ha talán egyelőre is lehetett volna tenni ellene némi kifogásokat, felfedezni benne némi hiányokat: mindazáltal ama tulajdonokat, melyek a terv szerint kitűzött szerep átvételére megkívántattak, alig lehetett volna valakiben nagyobb mértékben együtt találni, mint a milyenben Jellasich egyéniségében léteztek. Báró Jellasich József fia volt azon hasonnevű osztrák BáróJeiiagenerálnak, ki egyebek közt 1809-ben egy hadosztálylyal S1° °zsef* Tyrolban működött, s a francziáktól megveretvén, a roppant áldozatokra lelkesített hegyi népet, bár még vesztesége után is segíthette volna, egészen cserben hagyta. Hosszú hadi szolgálataiért Mária Terézia érdemrendjével diszesítHorváth M., 25 év Magyarország tört.-böl. III. 31