Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 471 A bizottmány, e czél megközelítése végett, márczius i848. 25-kére Zágrábba „nemzeti" gyűlést hirdetett, melyre Hor- A zásrábi •.nemzeti* vát-, Tót- és Dalmát-, mint ők mondák, „egyesűit" orszá- gyűlés, gokból mennél több hazafiak jelennének meg; s előlegesen egy, a királyhoz felküldendő kérelmet dolgoztak ki, mely a gyűlés tanácskozásai s határzatainak alapjául szolgálna. E gyűlés a mondott napon valóban meg is tartatott. Az illyr szelleműek minden felől nagy számmal sereglének öszsze; a magyar szenvű horvátok közöl azonban senki sem jelent meg. Ezek helyett két cseh vezettetett be a gyülekezetbe, kiket, a Pozsonyban szállongó hírek szerint, gróf Kolowrát miniszter küldött volna némi utasításokkal hozzájok. — Valószínűbb azonban, hogy azok a prágai forradalmi párt küldöttei voltak ; mert Kolowrát részéről báró Kulmer, az illyr párt híve jelent meg a gyülekezetben. A gyűlésben e szerint csak egyik, az illyr párt, lévén képviselve, végzéseinek Magyarország irányában ellenséges szelleméről egyelőre sem lehetett kételkedni. A gyülekezet a bizottmány munkálatának nyomán mindenek előtt b. Jellasich József ezredest bánná kiáltá ki, s a „nemzet'' kérelmeit, harmincz pontba foglalva, egy nagyszámú-küldöttség által határozta felvitetni a királyhoz. A kérelemirat lényegére nézve következőkből áll. A bevezetésben az mondatott ugyan, hogy a horvát nemzet, miként eddig, ugy ezután is a magyar korona alatt szoros kapcsolatban óhajt maradni a magyar nemzettel. De ha az egyes pontokban kifejezett igényeket figyelemmel átvizsgáljuk, teljesen meggyőződhetünk, hogy ama kijelentés nem volt őszinte s csak igen ügyetlenül takarta el a kérelmi pontokban világosan kifejezett elszakadási törekvéseket. Az első pontban kéretik, hogy a „nemzettől" megválasztott Jellasich báni méltóságában megerősíttessék s mind azon hatalommal ruháztassék fel, mely egy nemzetfó't megillet. A többi pontokban kívántatik, hogy május 1-jére Zágrábba