Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

472 Nyolczadik könyv. Az átalakulás forrndalomszerü keresztülvitele. 1848. országgyűlés hirdettessék, Dalmatia s a katonai őrvidék, politikai igazgatása tekintében; Horvátországba bekebelez­tessék, valaminthogy mind azon részek is visszacsatoltassa­nak, melyek a múlt időkben részint a magyar vármegyék­kel, részint a német örökös tartományokkal egyesíttettek. Kívántatik továbbá, hogy a nemzeti függetlenség biztosítá­sára a magyartól külön felelős minisztérium alkottassék; or­szággyűlés évenként s felváltva Zágrábban, Eszéken, Fiúmé­ban és Zárában tartassék; az eddig Magyarországban ke­zelt nemzeti alapítványok saját felelős financzminiszterök kezelése alá adassanak; a katonaság, mely az alkotmányra is esküt mondjon, nemzeti nyelven vezényeltessék; a hiva­talok, tisztségek kizárólag az egyesítendő országok fiaival töltessenek be; a közigazgatásban s köznevelésben csak a nemzeti nyelv használandó stb. stb. Az ország- Az illyr-horvát párt e kivánatainak s törekvéseinek gyr"'z^tah^a híre hamar eljutott az országba s ugy Pozsonyban mint iiiyr törekvé- Pesten méltó aggodalmakat ébresztett. E párt elszakadási sek ellené- _ < ten. vágya, mint láttuk, nem volt ugyan új dolog ; de mit más­kor, mint esztelen párttörekvést, mire sem elegendő ok, sem valósítására erő nem létezett, az ország megvetéssel mellőz­hetett : az most, midőn Bécsben működését a reactio már megkezdette, s épen a független kormányzati törvény meg­erősítését ügyekezett meggátolni, e reactió által kizsákmá­nyolva, igen veszélyessé válhatott. Nem is késett tehát figyel­mét reá azonnal kiterjeszteni az országgyűlés. „Ha Magyar­országnak Horvátországgal való békés, barátságos viszonyai megzavartatnak, — úgymond Kossuth egy beszédében márcz. 28-kán, midőn a zágrábi események szőnyegre hozattak — ez csak két oknak lehet következése. Első az, ha Magyar­ország a szabadság iránt kellő méltánylattal nem viseltetik; másik az, ha egyes rosz emberek az ottani népet bujtogat­ják s az országgyűlést megelőzik abban, hogy a nép felvi­lágosíttassék. Ugy vagyok értesülve, hogy a magyar ország­gyűlés lépései a horvát nép által mindenütt hálával, lelke-

Next

/
Thumbnails
Contents