Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Második fejezet. A köz- ós magánjogi reformok befejeze'se. 415 Vallás és nevelésügyi miniszter: báró Eötvös József. Eddigi pályáján e kitűnő' egyéniséget a népszerűség hullámai majd magasra emelték, majd alá sodorták. Hírét fényes írói tehetsége, s nem kevesbbé fényes szónoklata alapította meg, melylyel az országgyűléseken a nemzeti ellenzék ügyét támogatta a felső táblán. A főrendi ellenzékpárt megalakításában neki is nagy érdeme volt Batthyáni Lajos mellett. Mint író, társai közt az első rangban állott. Geniális regényei közkedvességű olvasmányul szolgáltak; kivált „A Karthausi" s történeti irányregényei: „A falu jegyzője" s „A pórlázadás Magyarországon 1514-ben", melyekben a feudális viszonyokat, a nemesi kiváltságok következményeit s a, vármegyei igazgatás hibás oldalait mesteri kézzel ábrázolta, a közönségben igen nagy hatást okoztak. Kossuthtal azon idő óta, midőn ez 1843-ban a Pesti Hírlap szerkesztését letette, meghasonlásba jött. Eötvös azon lapot néhány fiatal barátaival a központosítási doctrinák orgánumává tette, melyek azonban akkor rokonszenvre nem találtak. Ezen körülmények következménye lőn, hogy az országgyűlést közvetlen megelőző korszakban mind feszültebb viszony fejlődött ki közte s az ellenzék között, miért az országgyűlésen meg sem jelent. Csak a márcziusi események alatt, melyeket több tekintetben a maga elvei s doctrinái győzedelmének tarthatott, ment fel az országgyűlésre. Azon körülménynél fogva, hogy már több év óta ő volt a parlamentáris kormányzat legbuzgóbb bajnoka, a combinátióból őt kihagyni nem lehetett. A nevelésügyi tárczát sokan gróf Teleki László kezében óhajtották látni, ki Eötvösnél sokkal nagyobb népszerűséggel birt felső házi heves harczai miatt; Batthyáni mindazáltal emennek adta az elsőséget, erősebb támaszt remélvén benne Kossuth iránya ellen, melyhez Teleki is csatlakozott. De ezen kivűl a katholikus, vallásos érzelmű Eötvös azért is tétetett a protestáns Teleki elébe, mivel személyében némi kedvezést akartak nyújtani a katholikus egyházi rendnek, mely hazafisá-