Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Második fejezet. A köz- és magánjogi reformok befejezése. 405 A végrehajtó hatalom gyakorlatának központosítását némi mértékben már maga a felelős minisztérium eszméje is szükségkép feltételezte. Ebbó'l természetesen következett, hogy az ország vármegyei municipális szerkezetét is, mely eddigi alakjában minden centralisátiót s miniszteri felelős­séget lehetetlenné tett volna, meg kellett változtatni. A cen­tralisták, — bár mérsékeltebb részök ekként nyilatkozott a Pesti Hírlapban: „centralisálni a nagy dolgokat, nem cen­tralisálni a kicsinyeket; meghagyni a helyi érdekek szabad nyilatkozatait, de azokat a közérdek számára hasznosítani" — a centralisták, mondom, a felelős minisztériumot tartván az alkotmány legerősebb garantiájának, a jövőre semmi fontosságot nem tulajdonítottak a megyei szerkezetnek, s azt minden meggondolás nélkül hajlandók voltak eltörleni. Voltak azonban sokan, kik akár kegyeletes emlékezetből ezen intézet iránt, melynek a lefolyt súlyos idők viszontagságai közt egyedül köszönhettük alkotmányosságunknak, csak annyira is, mennyire létezett, fenmaradását; akár a centra­lisátió mérséklése végett, akár végre gondos előrelátásból, a jövendőnek még kitörhető zivatarai ellen ezen intézetben keresve védelmet, azt a mennyire csak a felelős miniszté­rium mellett fenmaradhat, a jövőre is fentartani óhajtották. Az országgyűlésen hosszú és érdekes vitatkozás folyt a két véleményszínezetűek között a megyei rendszernek a mi­niszteriális rendszerrel való megegyeztetése s képviseleti alapra állítása felett, melyről a törvényjavaslatot Kossuth dolgozta ki. A megyei municipiumot tulajdonképen a ne­messég összesége alkotta, s a hatóságot a nemesség köz­gyűlései gyakorolták. A megyei tisztviselők csak végrehajtói voltak a közgyűlés határozatainak. Az lőn tehát a kérdés: a nemesek mindnyájan megtartsák-e, addig is, míg a me­gyék a jövő országgyűlésen újonnan szerveztetnek, szava­zati jogukat, vagy mint az ország többi polgárai, ők is csak községenként választandó küldöttek által képviseltessenek a megyei közgyűléseken? Azoknak, kik régi alakjokban 1818. A megyei rendszer összhangzás­ba tétele a miniszteri kormány­rendszerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents