Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

32 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. 1844. eléglendő vala a valódi parlamentáris, feleló's kormány be­hozatalára törekvő ellenzék. A pártok A kormánytervekre nézve egyébiránt, ha azok kellő aiiasa. óvatossággal ugyan, de nyíltan s bizodalommal terjesztetnek a nemzet elejébe, a körülmények most felette kedvezők valának. Az ellenzéki párt egy idő óta két felekezetre sza­kadt, melyeknek egyike sem közeledett ugyan elvben a conservativ párthoz, minthogy azonban egymástól több te­kintetben elváló, sőt egymással ellenkező tanokat hirdettek, erélyök s hatásuk a kormány irányában már a szakadás következtében is csökkent. A szakadásra az adott alkalmat, hogy Kossuth Lajos a Pesti Hírlap szerkesztőségéről, a ki­adótól hihetőleg felsőbb intés következtében támasztott némi anyagi nehézségek miatt, még az év első felének végeztével lemondván, a lap szerkesztését Szalay László vette által, ki azt báró Eötvös József, Csengery Antal, Tre­fort Ágoston s több más munkatársak segedelmével, az eddigiektől egészen különböző elvek szerint vezette. A Pesti ^ flPesti Hírlap" három és fél éviglen volt Kossuth Hírlap", szerkesztése alatt; s azt még ellenségei sem tagadhatták, hogy a hírlapi irodalmat tulaj donképen ő teremtette, ő tette azzá, minek lennie kell; „óramutatóvá a nemzet életében, hajnalcsillagává a világosság napjának, a jelen izzadó mun­kásává, mely a jövőt előkészíti; élesztő fuvalmává a rej­tekben csillámló szellemszikrának; őrjévé a jogszerűség­nek; reményhorgonyává a szenvedőnek; zászlóvá, mely körűi szellemi tábort üssenek, kiket egyenlő elvek vezet­nek, kiknek szívökben egyenlő érzelem ég." Előtte a napi lapok jobbára csak csekélyes napi események tárházai vol­tak, ő azt nemzeti átalakulásunk tanszékévé tette, hol min­den reform, minden teendő megvitattatott, hol a nemzeti élet minden lüktetése, minden szüksége, hiánya, s a mód és eszközök, melyek által azokon segíteni lehet, felvilágosíttat­tak s előterjesztettek. O tette a honi időszaki sajtót minden műveltebbek életszükségévé. Előtte a nagy részben silány

Next

/
Thumbnails
Contents