Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Első fejezet. Új irányok, s a pártok állása. 33 lapok csak tengettek; ki jobb lapot olvasni vágyott, francziát vagy németet vett kezébe; a legjobb is alig emelhette előfizetőinek számát két ezerre. A Pesti Hírlapot mindenki nagy kiváncsisággal olvasta, minden száma hozván valami érdekest a nemzeti élet változatos mezejéről. Előfizetőinek száma a hat ezret meghaladta; holott most versenytársainak néhányai is több olvasóval dicsekedhettek, mint az előtt. Mily nagy volt légyen e lap hatása a nemzetre, már fentebb, azon harcz elbeszélésénél láttuk, melyet előbb Széchenyi István, utóbb Dessewffy Aurél támasztott ellene. Itt csak magának Kossuthnak szavait idézzük, melyekkel leléptekor olvasóitól búcsút vőn. „Miként a pálma teher alatt nő — úgymond egyebek közt, — úgy erősödött az én állásom s a párt, melynek a Pesti Hírlap e mai napig orgánuma volt. E párt ellenében nem lehet többé büszke szemöldökkel kicsinybevételt afFectálgatni; nem lehet akként nézni reá, mint a haladásnak nyomatéktalan, hatástalan declamatoraira; mert akár a törvényhatóságok utasításaira s egyéb működéseire, akár a sociális élet jeleneteire vessük figyelmünket, mindenütt elismerve találjuk az irányt, melyben ezen párt kitűzött czélja felé hatályosan törekedett. Es e czél: szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jóllét, mely a szabadság gyökeréről hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése s a népképviselet kellékeihez idomítása által, melynek köszönhetjük, hogy „él magyar, áll Buda még"; Vagy is egy szóval: magyar formákhoz szabott valódi népképviselet: e szó mindent magában foglal". Miként idézett szavai is bizonyítják, Kossuth a Hírlap által vezérévé lett az ellenzéknek, s minthogy e párt a nemzetnek hasonlíthatlanúl nagyobb részét foglalta kebelében, némileg vezérévé lett a nemzetnek is a reformok, az átalakulás pályáján. A szerep, melyet 1835 óta, kivált az 1839-ki országgyűlésen Deák Ferencz, a bölcs és mérsékelt férfiú, oly dicsőén s oly süHorváth M., 25 év Magyarország tört.-ből. III. 3