Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele
Első fejezet. A párisi forradalom hírére támadt új irány. 381 Eszterházy Pál tettek az ügynek hasznos szolgálatot. Ez utóbbik Lajos fó'herczegnél bebocsáttatást kérvén, midőn várakozásra intetett, élesen válaszolt: miképen most nem volna ideje, az udvari etiquette szabályaihoz ragaszkodni, midőn egy korona megtartásáról vagy elvesztéséről van szó. István főherczeg nádor a fogadtatás után azonnal értekezésbe ereszkedett a kormány élén álló egyéniségekkel. Mindenek előtt Szögyény kanczellárral váltott szót, s őt a Pozsonyban történtekről értesítvén, egyszersmind sajnálkozását nyilvánítá azon gyengeség fölött, melyet az udvar a bécsi forradalom irányában elárult. Meggyőződését fejezte ki, hogy midőn Bécsben az illetők engedékenysége s erélytelensége annyira engedte fejlődni az ügyeket, hogy már a császár személyes bátorságának biztosítására is szükségessé vált egy gránátos zászlóaljat folyton a fejedelmi lakban tanyáztatni, a magyar országgyűléstől sem lehet törvényes alakú kérelmére megtagadni azt, mi a bécsi utczai forradalom követelésére az eddig kényuralom alatt volt osztrák tartományoknak megadatott. Ezután egy oly tartalmú kir. kézirat javaslatát nyujtá át Szögyénynek, mely szerint ő felsége a benyújtott feliratban kifejezett nemzeti kivánatok teljesítését megígérje. Nyomatékul hozzáadá a főherczeg, hogy ő e kézirat elfogadásához kötötte a maga állását; e nélkül ő Pozsonyba nem térhet többé vissza. Ha azonban ő felsége annyi erélyt tudna kifejteni, hogy e kézirat aláírását megtagadja, ő nádori állásáról szívesen lemond, s készséggel megy oda, hova őt a felség, mint egyszerű tábornokot küldeni jónak látandja. Szögyény a nádortól átvett irattal nyomban Ferencz Károly főherczeghez sietett, kinél Jósika Sámuel kívánatára értekezlet tartatott a magyar ügyek iránt. Szögyényn kívül e konferencziára a következők hivattak meg: herczeg Windischgratz, Hartig és Majláth Antal grófok s miniszterek, gróf Münch-Bellinghausen, a német szövetségi gyűlés elnöke, Jósika Samu, Czillich és Rosenfeld erdélyi szász