Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

4*9 ÜTŐDIK FEJEZET. Erdélyi állapotok s országgyűlések. Az országgyűlés Erdélyben, 1843-ban, mint föntebb látók, kevés eredménynyel záratott be; és még azon sovány törvényjavaslatok sem nyerhettek királyi sanctiót, melyek a kormány által előlegesen helyben hagyattak. Az 1846-ki július 9-kén kelt királyi leirat ennél fogva, mely Erdély rendéinek september 9-kére Kolosvárra országgyűlést hirdetett, kétszeresen feszült várakozást ébresztett mind Magyarországon, mind magában a tartományban. Hogy Erdély minden tekintetben még nagyobb hátra- Erdéiyhátra, , , . , . . maradásának maradásban pangott mint Magyarország, csodálnunk nem főbb okailehet, megfontolván, hogy ott még többek és nagyobbak voltak a kifejlést ellenző vagy nehezítő akadályok; még kevesebbek az előmenetel, a haladás elemei s rugonyai, mint Magyarországon; minél fogva Erdély, legtöbb viszonyai tekintetében, mondhatni, még csaknem a középkori állapotokban tengődött. Ott is, mint Magyarországon, folytonos küzdelemre volt kárhoztatva az alkotmánynyal biró nemzet a bécsi kormány kényuralmi hajlamai s törekvései-ellen; és ott e harcz még nehezebb és kedvezőtlenebb körülmények közt folyt a nemzetre nézve, mint Magyarországon. A külön elemekből álló, különben is kicsiny és erőtelen, s szakgatottsága