Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
148 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. ő eddigi irodalmi s gyakorlati működéseiben annyi változatossággal legfőbb kiindulási pontunkul, egész átalakulásunk alapjául kitűzött — miszerint tudniillik a Pesten központosított s onnan az ország minden részeibe kiterjedő ipart, forgalmat és közlekedést a nemzetiség szilárdítására s felvirágzására kamatoztassa, — lengi keresztül ezen munkálatot. Ezen eszmét nagy következetességgel alkalmazza ő e tervezetben a nélkül, hogy bárhol is legkevésbbé sértené a különböző ajkú népiségek érdekeit s féltékenységét. De bár azokat mindenütt óvatosan kiméli, az egész rendszer összegének oly biztos leendett hatása, hogy általa minden valószínűséggel szerencsésen megoldatott volna Magyarország nemzetiségi átalakulásának kérdése. A munka lényegét némely viz - szabályozásokon s a szellemi érdekekre vonatkozó intézeteken kivűl, egy rendszeres, központosított vasúthálózat teszi, melynek négy fő vonala képezné az országos közlekedés alapját. E fővonalok következők: 1. A pest-bécsi, mely már munkában s némi részben készen is volt, s mely az országot Németország által az északi s nyugoti tengerrel hozná kapcsolatba. 2. A pest-fiumei, mely a földközi tengerre nyitna utat. 3. A pest-aradi, melynek egy része Szolnokig már megnyittatott, s Erdélyen át tovább folytatva, a kelettel hozandott érintkezésbe s megszűntette volna azon nehézségeket, melyek az orosz kezében létező dunai torkolatok szándékos beiszapoltatásából eredtek. 4. A pest-kassai, mely a Hernád völgyéből a Poprád völgyébe vezettetvén, az északkal tenne összeköttetésbe. — De lesz még utóbb alkalmunk visszatérni ezen munkára, mely anyagi s politikai irányánál fogva egyaránt felette nevezetes.
