Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

144 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. anyagi erővel, de nagyobb óvatossággal, gondosabb felügyelettel azután is folytatta működését: miszerint reményre ébreszthetett, hogy erkölcsi s anyagi veszteségeit nem sokára sükerűlend helyrepótolnia. — Azon mostoha indulatnak, melylyel a bécsi minisztérium Magyarország érdekei tekintetében viseltetett, természetes következése ló'n, hogy a reform s haladás zászlaját mindenre nézve a kényuralmi hajlamokat ellenző szabadelvű, nemzeti párt lobogtatta. Az ellenzéki párt sürgette, mint látók, országgyűléseken a nemzeti alkotmányos reformot; az ellenzéki párt tett a társadalmi téren mindenféle kisérleteket, az ország anyagi viszonyainak kifejtésére. A bécsi kormány e miatt féltékeny szemmel kisért minden mozgalmat; s maga megkövesült tétlenségbe lévén sülyedve, arra fordítá egész erejét s tevékenységét hogy, mint szabadelvű, ellenzéki nyilatkozatot, gátoljon, akadályozzon, megrontson, meghiúsítson mindent, mi a nemzet s különösen annak tevékeny, feltörekvő töredéke, az ellenzék kebelében felmerült. Ez volt eddigelé nagy részben az eset a közlekedési eszközök, vasutak, különösen a vukovár-fiumei vasút tekintetében is. A bécsi kormány 1836-ban szabadalmat adott a galiczia-bochniai vasút építésére. Az országgyűlés rendéi átlátták a veszedelmet, mely ezen lépésben Magyarországra nézve rejlett, ha hasonló vasutak által el nem háríttatik. Átlátták hogy, ha Galiczia termékeny marhatenyésztő térsége egy vasút által Bécsnek szomszédságába hozatik: akkor a magyar külkereskedés ezen hatalmas versenytárssal csak hasonló közlekedési eszközök segedelme által vívhat meg sükeresen. A törvényhozás rendéi ennél fogva siettek egy kisajátítási törvényczikk alkotásával a tőkepénzesek figyelmét hazánkra fordítani, s a vasutak építését lehetségessé tenni. De a kivánt siker elmaradt: sőt az egész rendszabály azon gyűlölséges vitára adott alkalmat, mely onnan támadt, hogy a kormány által pártolt duna-jobbparti vasút-