Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Negyedik fejezet. Nemzeti törekvések a régi reformirányban. 123 A védegylet, a honi gyártmányoknak kelendőséget, sőt 1846. keresettséget szerezvén, általában a műiparnak mind azon ágai s nemeiben nagy erő- s kifejlési mozgalmat idézett elő, melyeknek terményeivel hasonnemű külföldi gyártmányok eddig majd mindenütt diadalmasan versenyeztek. Miután a „honi czikk" a „honi kelme" divattá, sőt, a védegyletben lekötött becsületszó kötelezésénél fogva, szükséggé lett: mind a már létező gyárak s kézművek megrendelései rögtön nagy mértékben megszaporodtak, — minél fogva azok űzletöket, forgalmi tőkéiket lehetőleg nagyobbították; mind új kézművek s gyárak is keletkeztek az ipar minden ágaiban. Az álláspont, melyet eddig a honi és külföldi gyártmány a kereskedelemben elfoglalt, egészen megváltozott. Eddigelé egynémely honi gyártmány is, hogy a megrögzött előítéleteket s a divat szeszélyeit legyőzve, kelendőségre kaphasson, külföldi gyár jelvényével bélyegeztetett, külföldinek adatott ki. Most, midőn a közönség nagy része csak honit keresett, nem csak a honi gyártmányról levétetett a hazug álarcz; hanem mivel a szükséget honival mindenben kielégíteni nem lehetett, a külföldi gyártmány pedig keresettségét elvesztette, ez is gyakran honi gyanánt áruitatott. A csalást ebben, bár a védegylet többféle óvó szabályokról rendelkezett, lehetetlen volt ugyan teljesen mellőzni; oly terjedelmet az mindazáltal nem nyerhetett, hogy újabb gyárak keletkezését meggátolhatta volna. Es valóban, alig volt az iparnak ága, melyben több új vállalat nem keletkezett, s általában az üzlet nagy mértékben nem növekedett volna. A védegylet első szülötte lőn a gyáralapító társaság. Agyáralapító Midőn a védegylet megalapíttatott, sokan azok közöl, kik tarí,asasazt azonnal pártkérdéssé tették s annak politikai, lényegesen ellenzéki eszméjétől idegenkedtek, azon ellenvetéssel léptek fel, hogy nem védegylet kell nekünk, kiknek alig van mit védniök; nem negatív ellenzéssel, hanem a positivitás terén, gyárak alapításával, kell segíteni műiparunk