Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

124 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reforrnirúnyai. 1846. pangásán. Es azonnal tanácskozni is kezdenek ilyféle gyár­alapító társaság alakítása felett. Az ellenzék, melynek ke­belében a védegylet támadt, az új eszmét ezzel nem csak megféró'nek, sőt ezt amaz kiegészítőjének találta. Meggyő­ződött, hogy a negativ tér, melyen a védegylet, természe­ténél fogva mozog, a magyar gyáripar megalapítására ele­gendő nem lehet, s erre cselekvő lépés, activ működés is szükséges. Az eszmét tehát teljesen elfogadta. Es így lőn, hogy az ellenzéki s conservativ párt, ez iránt egyesülve, nem sokára az országgyűlés szétoszlása után, még 1844 végén, oly társaságot alkotott, melynek czélja lenne, pénz­erőt előteremteni; pénzerőt, melyből a gyárnok üzletének nagyobbítására vagy újnak megalapítására oly kölcsönt nyerhessen, melytől túlságos kamatokat nem kell fizetnie, melynek rögtön felmondásától nem kell rettegnie, melyhez ismeretes vagy alaposan megvizsgált személyes viszonyai s becsületessége után, egyéb hypotheka nélkül is lehet remé­nye; pénzerőt, melyből a megtelepedni vágyó külföldi gyár­nok, ki értelmi erőt, tudományt s ügyességet eleget, de pénzbeli biztosítékot kevesebbet hozott magával, mint a mennyi egy, talán nagyobbszerű, gyár felállítására szüksé­ges, találjon társra, vagy részvényesre, ki vele egyesülve, a hiányzó pénzmennyiséget fedezze. E társaság tehát nem a szokásos, már nagyon is sokszor igénybe vett s megfá­rasztott hazafiúi áldozat utján, hanem nyereséges közkere­set alapján kívánta eszközölni a műipar kifejlesztését. A társaság ekként a pártok vegyes elemeiből megala­kúlt. Elnökévé gr. Keglevich Gábor, főtárnokmester, má­sodelnökké gr. Széchenyi István, választmányi tagokká pe­dig Batthyáni Lajos és Kázmér, Dessewffy Emil, Teleki László grófok, Szentkirályi Móricz, Kossuth, Luka, a ké­sőbbi honti administrátor, Fröhlich és Ullmann nagykeres­kedők választattak. De az egymást természetöknél fogva visszataszító elemeknek erőszakolt fusiója áldást nem hoz­hatott a társaságra. Egyesíteni akartak minden politikai vé-

Next

/
Thumbnails
Contents