Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

Első fejezet. A mozgalom új tényezői. 219 „Philosopliiai Encyclopsediájában" meghonosította, kijavít- i840. ván egyszersmind annak hibáit is, midőn az egyezményt, Köteles sámely Krug fő elvében még csak mint önkényesen választott czél jelenik meg, mint öntudatunk tényét s eredeti alakjának és szellemi munkásságunk törvényszerűségének kinyomatát határozta meg, s az összes bölcselet fő elvévé emelte. Kötelesnél e szerint az egyezmény nem egyedül a logica fő törvénye, hanem fő törvénye szellemünk összes munkásságának, az érzésnek és akaratnak szintúgy, mint a gondolkodásnak. Ámbár tehát Krug az egyezmény elvét a külön tanokra legelébb alkalmazta, s az által az alanyi egyezményes philosophiának az újalbb időben hirdetője lőn; de ennek főelvét Köteles határozta meg helyesen, minél fogva sajátlag ő e rendszer kijavított alapjának alkotója '). Es itt kezdődik a magyar philosophia. Azonban Köteles, bár a mondottak szerint nagy az érdeme bölcseletünkre nézve, s egyébiránt is mint világos előadású tanár, számos éveken keresztül nagy haszonnal hirdette józan nézeteit, melyek által a bölcseletet nálunk a világphilosophia színvonalára emelte, — még az ó-iskola nyelvén szólott. „Köteles nyelve s a mienk közt pedig, mondja Toldy Ferencz, gazdagság, szigorú határozottság, rövidség és jóhangzásra nézve, több mint egy egész nemzedék fekszik." Nem csoda, ha e miatt nem lett az iskolán kivűl, az életben, annyi hatása, mint megérdemlé vala. Majd azonban, az akadémia gondoskodásából, Balogh Pál és Hetényi János koszorúzott pályairataik által philosopliiai nyelvünk is tisztább, megállapodottabb lett, utóbb pedig Szontagh és kivált Purgstaller József ügyekezetei által a tökély magas fokára fejtetett; minek következtében a Köteles által egyengetett úton megindúlt új, kitűnő tehetségű bölcselők mind tovább fejleszték nemzeti philosophiánk rendszerét. Mellőzöm itt Imre János egyetemi tanárt; bár részben }) Szontagh Guszt. A magyar Parthenon alapjai. Uj Magyar Múzeum 1856-diki folyam, Xl-ik füzet,