Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között
220 Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840—1843 között. 1840. latin, részben magyar nyelven közzé tett munkái, mint Hetényi mondja l), azon reményt ébresztették a honi bölcscség kedvelőiben, hogy lesz valahára nekünk is nemzeti bölcselkedünk, minő a németeknél Kant, az angoloknál Bentham, Frankhonban régen Cartesius, ma Cousin; de melyet kora halála meghiúsított. Mellőzöm Purgstaller Józsefet, mint nem szorosan az egyezményes rendszer hivét; bár különben, mint Szontagh maga is megvallja, „kézi könyvei iskoláinkban széltiben használtatván, mondhatni, a leghasznosabb philosophiai iró lett hazánkban, s közhasznú nemcsak munkái tartalmánál fogva, mik érthető előadásban helyes philosophiai nézeteket terjesztenek, hanem philosophiai nyelvünk gyarapítása által is, igen szerencsés lévén a műszavak magyarításában." Mellőzöm Horváth Czyrillt is, bár számos becses adalékkal járult, ha nem is az egyezményes rendszer mezején , honi philosophiánkhoz. Mellőzöm végre még Berzsenyi Dánielt, a koszorús költőt mind a mellett is, hogy a „Poetai harmonisticáról" irt munkájában, a magyar egyezményes philosophia tárgyas érvényességének alapítója lett; de műszavainak elavult érthetetlensége miatt hatását elvesztette. Es csak Hetényi Jánost és Szontagh Gusztávot emelem ki, mint nemzeti bölcseletünk fő oszlopait, kik azt mind elméletben, mind alkalmazásában az egyéni és társadalmi életre hatalmasan fejlesztették, mondhatnám, népszerűsítették. Hetényi Hetényi régebben „Sarolta és Adalbert" czím alatt egy hőskölteményszerű történetírási festvényben, melyet a vallásos erkölcsiség gyarapítására népkönyvűl készített, hirdette tüzetesebben a maga tanait. E mű, tulajdonképen philosophiai tanköltemény, eposzi formában, melyben bölcsészet és költészet inkább egymás mellett, mint egymást áthatva, jelennek meg, s nem is annyira szépészeti tekintetben, mint tartalmánál fogva köti le figyelmünket, a raeny') Tudománytár. Új folyam. II. köt. 152. 1.
