Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

L2 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. visszahivatását keresztülvigye. A főispán, gróf Keglevich János, maga is a legkonokabb eonservativok egyike, megyéjében a fondorlat s vesztegetés semmi nemét nem hagyá kisérletlenűl, hogy czélját érje. Az új követ megválasztása július 25-kére volt kitűzve. A kamarai tisztek s más kormányhivatalnokok s ügynökök, mindjárt a közgyűlés kihirdetése után, községről községre járták be a köznemességet, jelentékeny összegeket osztván ki annak tagjai közt, hogy szavazatukat a kormánypárt részére biztosítsák. A köznemesség, az úgynevezett kortesvezérektől intést vévén, nem is vonakodék elfogadni a kiosztott pénzt; mi a kormánypártiakat a győzedelem biztos reményébe ringatá. A gyűlés napja felvirradt; a nemesség nagy számmal jelent meg. Felolvastatván a királyi leirat, mely új követválasztást rendelt, a főispán megtette a kijelölést, s a szavazás megkezdésére szólítá a nemességet. Most azonban Dombi Márton, közbirtokos s királyi táblai ügyvéd szót emel. „Országgyűlési követünk, Balogh János, — úgymond — felségsértési bűnről vádoltatik. Az 1723-ki törvénykönyv 9-dik czikke a felségsértési s hűtlenségi bűnt részletesen osztályozza: lássuk tehát e bűnök melyik osztálya alkalmazható követünkre. " Ezután pontonként elősorolván az eseteket, melyekről a törvény szól: a megyei rendeket minden pontnál felszólítá, nyilatkoznának: bűnösnek tartják-e abban Baloghot? A választó nemesség minden pontra hangos nemmel válaszolt. „No de hátra van még egy pont — igy folytatá beszédét Dombi —: lássuk, tán ez ellen vétett?" E pont, melyet a szónok szándékosan hagyott utoljára, a hamis arany- s ezüst-pénzverőkről szóla. A közönség, mely jól tudá, hogy épen Balogh volt egyike azoknak, kik 1823-ban, a kormány fmánczmunkálatai következtében becsvesztett s leszállított papírpénzről önkényesen ezüstre emelt adót legerélyesebben ellenzették, hangos kaczagással szakasztá félbe a szónok beszédét; mi közben aztán mindenfelől „éljen Balogh János!" kiáltások hangzának fel a teremben.