Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

218 Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840—1843 között. várhatá a közönség, hogy a megczáfolt tanok helyébe úja­kat állítson, melyek a tudomány alapjaiul szolgáljanak. Tőle azonban csak néhány becses értekezést vett még iro­dalmunk a bölcsészi rendszerekről, az életről s annak el­véről stb.; mert kidolgozott összes bölcseleti rendszere, irodalmunk nagy kárára, nem láthatott napvilágot. Önálló nemzeti philosophiánknak, melyet, mivel az ellentéteket a felsőbb fogalmakban összeegyeztetni, kibékí­teni akarja, s mivel az ész és kedély összhangzó mívelé­sére támaszkodik, mint a szép, jó s igaz megismerésének eszközére, „egyezményes" bölcseletnek, másként „harmonis­ticai rendszernek" is neveztek, Köteles Sámuel, Szontagh Gusztáv és Hetényi János voltak legkitűnőbb képviselői. Az egyezményes philosophia nem egészen magyar eredetű ugyan; mert a világ harmoniás elrendeltetéséről s a harmónia elvei szerint való igazgatásáról már Pytha­goras—, az erényről, mint cselekedeteinknek az észtörvé­nyekkel való egyezményéről, Plató is tanított; újabb korban pedig Krug Vilmos, német bölcselő, épen hirdetőjévé s alanyi oldalról megalapítójává lett az egyezményes bölcse­letnek, rendszeres munkájában (System der Philosophie) ezt részletesen is alkalmazván a philosophia tanaira. És nem is lehet tagadni Krug rendszerének helyességét, a meddig bölcselete alanyi körben forog; de azokban, mik tárgyasabb felfogást igényelnek, mint a metaphysica és sesthetica, rendszere többféle hiányt mutat. Fő tévedése ab­ban fekszik, hogy az ő átalános egyezménye pusztán alanyi természetű, csupán szellemi munkásságunkra szorítkozó; holott az egyezmény csak ugy lehet átalános, ha nemcsak szellemünknek, hanem a tárgyas világnak is fő elve. Nem is ezt, hanem az öntudatot („vagyok és működöm") tette ő rendszere fő elvévé, mit azonban fő elvűi, melyből az ösz­szes philosophia igazsága lehozható lenne, elfogadni nem lehet. Köteles Sámuel volt az első, ki nálunk Krug egyez­ményes philosophiáját elébb a nagy-enyedi tanszéken, majd

Next

/
Thumbnails
Contents