Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között
218 Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840—1843 között. várhatá a közönség, hogy a megczáfolt tanok helyébe újakat állítson, melyek a tudomány alapjaiul szolgáljanak. Tőle azonban csak néhány becses értekezést vett még irodalmunk a bölcsészi rendszerekről, az életről s annak elvéről stb.; mert kidolgozott összes bölcseleti rendszere, irodalmunk nagy kárára, nem láthatott napvilágot. Önálló nemzeti philosophiánknak, melyet, mivel az ellentéteket a felsőbb fogalmakban összeegyeztetni, kibékíteni akarja, s mivel az ész és kedély összhangzó mívelésére támaszkodik, mint a szép, jó s igaz megismerésének eszközére, „egyezményes" bölcseletnek, másként „harmonisticai rendszernek" is neveztek, Köteles Sámuel, Szontagh Gusztáv és Hetényi János voltak legkitűnőbb képviselői. Az egyezményes philosophia nem egészen magyar eredetű ugyan; mert a világ harmoniás elrendeltetéséről s a harmónia elvei szerint való igazgatásáról már Pythagoras—, az erényről, mint cselekedeteinknek az észtörvényekkel való egyezményéről, Plató is tanított; újabb korban pedig Krug Vilmos, német bölcselő, épen hirdetőjévé s alanyi oldalról megalapítójává lett az egyezményes bölcseletnek, rendszeres munkájában (System der Philosophie) ezt részletesen is alkalmazván a philosophia tanaira. És nem is lehet tagadni Krug rendszerének helyességét, a meddig bölcselete alanyi körben forog; de azokban, mik tárgyasabb felfogást igényelnek, mint a metaphysica és sesthetica, rendszere többféle hiányt mutat. Fő tévedése abban fekszik, hogy az ő átalános egyezménye pusztán alanyi természetű, csupán szellemi munkásságunkra szorítkozó; holott az egyezmény csak ugy lehet átalános, ha nemcsak szellemünknek, hanem a tárgyas világnak is fő elve. Nem is ezt, hanem az öntudatot („vagyok és működöm") tette ő rendszere fő elvévé, mit azonban fő elvűi, melyből az öszszes philosophia igazsága lehozható lenne, elfogadni nem lehet. Köteles Sámuel volt az első, ki nálunk Krug egyezményes philosophiáját elébb a nagy-enyedi tanszéken, majd