Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

216 Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840—1843 kőzött. dolgozának. „Hol a kor, úgymond, midőn Kazinczy és Kölcsey tollal, Virág és Kisfaludy K. szóval hirdették az sesthetika tanítmányait, s öntudalommal készített művekkel emelek oda a költészetet, hol e kor azt találta, de miután elfoglalá, azt tovább emelni rest?" „Egész tartományait a Musák birodalmának el láttuk hagyatva, — panaszkodik másutt — mik sokat igérő virulásnak indultak volt; egyebek világos nyomait mutatják az önállás hanyatlásának; a formákra kevés a gond, s a tárgyak választása és kivitele e gondatlan formákhoz illő." E hanyatlás indítá Bajzát a „Kritikai Lapok" kiadására, melyek azonban a szépirodalmon túl, egyéb nemű elmeművek bírálatára is kiterjeszkedtek ; ez, utóbb Bajzával együtt Vörösmartyt és Toldyt, hogy az általuk kiadott „Athenseum" czímű s a tudományok és szépmüvészetek tárául szánt folyóiratot egy műitészi melléklappal, a „Figyelmezővel" toldják meg, mely szinte összes irodalmunk termékeire nézve nagy haszonnal gyakorlá a műitészetet. Míg a szépirodalomban e hiányok s hanyatlás jelei mutatkoztak, a komoly tudomány mezején szép haladásnak örvendett irodalmunk. Semmi sem bizonyítja ezt szembetűnőbben, mint a bölcseletnek, az összes tudományok ezen alapjának s vezérének jelentékeny gyarapodása. Ha igaz, hogy csak azon nemzet dicsekedhetik bevégzett és szoros értelemben vett nemzeti irodalommal, melynek önálló philosophiája van: ugy hazánk már jogosan tulajdoníthatott magának nemzeti irodalmat. Nem volt ugyan még bevégzett ezen irodalom; mert befejezett philosophiával még nem bírtunk; de ez már örvendetes fejlődésben mutatkozott. Bölcseletünk megszűnt uszálya lenni a külföldi, kivált a német új speculativ philosophiának, s magát teljesen emancipálta s önállóságra emelkedett. Voltak ugyan még néhányan tudósaink közt, kik tanulmányaikat német egyetemekben végezvén, a Németországban kedvelt s e korban teljes virágzatban lévő szőrszálhasogató speculativ bölcseletnek,