Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

Első fejezet. A mozgalom új tényezői. 207 dalmi kincseivel 1832-ben Kalkuttába vándorolt; s ott tette közzé egyebek közt tibet-angol szótárát s nyelvtanát. Es ezek terjesztek el aztán Csorna hírét mindenütt, hol a keleti nyelvek tanúitatnak s becsülteinek. Ezután a bengáli, szanszkrit és mahratta nyelvet tanúlá meg, hogy aztán Nepálon át Tibet belsejébe hatolván, czéljához érhessen. Reményié, ha Lasszába juthatand, a könyvtárak nyitva fognak előtte állani, melyekből a hunok ősi történelmét megtudandja, mert ez volt előtte •— mint az angol Campbell mondja— a tudománynak véghatára, ez azon vezércsillag, mely őt gondolatai s tanulmányainak utain huszonnégy éven át vezette. De többféle körülményektől gátoltatván, csak 1842-ben indulhatott meg Lassza felé ; rég óhajtott czéljára azonban ekkor sem juthatott: a halál útközben ragadta ki őt, férfi kora legszebb erejében, az életből. „Csornának megjelenése — úgymond Duka Tivadar — az orientális literatura terén meteorhoz hasonlítható, mely annak idejében annyi érdeket keltett a tudósok világában; rendkívüli kitartása, vas akaratja, példa nélküli önzéstelensége s fáradhatatlan buzgalma minden akadálylyal megküzdött, mely az emberi nem legdrágább kincse, a tudomány azon utjában állott, melyet Csorna magának kitűzött. . . Es ha kérdenéd a dicső halott geniusát, hogy mi volt azon bájoló talisman, mely annyi szenvedést e hű kebelben élvezetté tuda varázsolni: válasza leend : „Nemzetem!" Számos munkái azonban angol nyelven lévén irva, a mi irodalmunk számára csak a magyar-tibet-szanszkrit szótár töredéke maradt hátra irományai között1). „Az ő neve — mond Toldy — nem volt kisebb" a Szajna mint a Gangesz partjain, nem a Themse és Spree mellett, mint a Himalaya völgyeiben, s az ő dicsősége itt is ott is a magyar név dicsőségét hordta magával." De •) Duka Tivadar: az Uj Magyar Múzeum 1858-diki XH-dik füzetében 608. s köv. 1. V. ö. Toldj Per. Irodalmi Beszédeit. 68.