Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

208 ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi liarczok 1840—1843 kőzött. nyelvünkre s nyelvtudományunkra sokkal nagyobb eredménye lett Reguly Antal nem kevesbbé fáradság és áldozatteljes utazásainak nyugat-északi Ázsiában, a Volga és Ural vidékein, miket körűlbeló'l azon időben kezdett meg, midőn Csorna az életből kilépett. Bár e vidéket jelöli ki a történelem is őseink hajdani lakhelyei gyanánt, ő tulaj donkép nem azon czélból vette kezébe a vándor botot, hogy őseink bölcsőjét fedezze föl; mert előkészületei meggyőzték őt arról, hogy azon magyar törzsek, melyek őseink Európába költözése idején e tájakon maradtak, a mongol uralom idejében más népekkel összekeveredvén, valószínűleg elenyésztek: hanem inkább a philoíogia, a magyarral rokon nyelvek tanulmányozása s összehasonlítása vezette őt e tájakra. Es e tekintetben nagy eredményeket mutathatott fel utazónk. Megtanulta az altáji nyelvek legtöbbjeit, melyeknek összehasonlításából a mi nyelvünkkel meggyőződött, hogy ez s amazok közt létezik ugyan családbeli rokonság, minő például, az indó-germán családbeliek közt; de sajátképeni magyar nyelvet hasztalan keresne ma már valaki Ázsiában. „Oroszország, a Kaukázus és Ázsiának minden vidékei és tájai ki vannak immár kutatva, úgymond; ismerünk határai közt többet 150 nyelvnél; de hiába, honunk nyelve nincs köztök: eltűnt az onnan a régi időkkel együtt, és csak Európában él még nálunk. Ez tény; és olyan, melytől hitünket meg nem tagadhatjuk; számtalan utas és tudós kutatásainak eredménye ez, férfiaknak, kik dicsőségöknek tartották volna, nemzetünk nyelvét ott feltalálni." l) Számos évek múlva hazájába visszatérvén, dús ismeretkincset hozott haza magával, anyagúi szolgálandót az altáji nyelvek öszszehasonlító megismertetésére, miből nyelvtudományunk nem csekély gyarapodást Ígérhetett magának. De fájdalom, a hosszú, fáradalmas utazások által megtört test nem álla többé a szép készületű lélek szolgálatára: mielőtt anyag') tíj Magyar Múzeum 1851-ki folyam. V-dik v. febr. füzet.