Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Ötödik könyv: Reformi s nemzetiségi harczok 1840--1843 között

20Í) Ötödik könyv. Reformi s nemzetiségi harczok 1840 — 1843 között. felé, felkutatni nemzetünk ázsiai bölcsőjét, felkeresni a népet, mely velünk ugyanazon nyelvet beszéli. Ezen ifjú Körösi Csorna Sándor vala. 0 Konstantinápolyon keresztül Alexandriába, onnan Aleppon, Bagdadon át Persia fővárosába utazott; mert történetii'ásunk akkori tekintélye, Horvát István szerint, a föld ezen részéből származott volna nemzetünk. „Teheránban mulatása alatt — úgymond egy Indiában lakó hazánkfia, dr. Duka Tivadar, — hol a perzsa s némileg a tibeti nyelveket tanúlá, alkalma volt néhány tibeti szót hallani, melyek hangjai annyira meglepték, hogy azt kezdé hinni, mikép a nyelvet s nemzetet, melyet keresett, a Himalayák bérczein találandja meg." Végtelen bajok s nélkülözések közt tehát 1821 tavaszán Khoracsán sivatagjain keresztül Kabulba, onnan Lahórba s onnan Kasmír bájló völgyein s a Himalaya havasain át Lehbe, a Csinától függő nyugat-tibeti Ladák tartomány fővárosába utazott. Itt tanulta egy tudós láma vezetése mellett több éveken át a tibet nyelvet s buvárlá annak irodalmát; különösen áttanúlta s kivonta annak háromszáz husz nagy kötetben foglalt történeteit, philosophiáját s egész vallásrendszerét. Evek múlva, átkelvén a Himalaya havasain, a britt birtokok legészakibb tartományában, a Spiti völgyében fekvő Kánum, buddha klastromban telepedett meg, s ismét több éven át folytatta tanulmányait. Csorna, ugy látszik, két feladatot tűzött vala ki életének: eljutni nemzete bölcsőjéhez, s azzal kapcsolatban megismertetni Európát Buddha vallásával, melyet egykor őseink vallásának lenni is hitt. Kánumban mulatása alatt tanulmányai folytában egy fölfedezést tett, mely, saját vallomása szerint, életének legkeserűbb perczeit okozta. Átlátta ugyanis, hogy a tibet és magyar nyelv közt valódi rokonság nem létezik. De minda mellett szakadatlan buzgalommal folytatta búvárkodásait azon reményben, hogy Tibet irodalma napvilágot fog vethetni nemzete történetére, melynek maradványait még mindig feltalálhatni hivé a keleten. Addig összehalmozott iro-