Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Első fejezet. Az 1832/6-ki országgyűlés második fele. 9 királynak tartja, s egyenes öröködési joga ellen vétene, ha 1835. a királyságára vonatkozó bármely kérdésben kétségnek engedne helyt. Kijelenti tehát, hogy ő magát, mint magyar királyt, V-dik Ferdinándnak fogja nevezni s neveztetni. A főrendek e leirat következtében még gyűlöletesebb világban tűntek fel a nemzet előtt, mint ha önszántukból engedtek volna a rendek táblájának. El lehetett azontúl rólok mondani, — mitől nem is kimélte meg őket a közönség, hogy magánál a királynál is királyiabbak, túlzó Royalisták. A főrendi osztály e kérdés oly makacs vitatása által nagyon sokat vesztett a közvéleményben: a közönség ellenkező túlságba esvén, még hazafiságát, nemzeti érzetét is kétségbe kezdte vonni s bizodalmát tőle egészen megvonta. A kedvetlenség-, ingerültség, mely a kedélyekbe ezen WesseKn>'1 ö> o ö' J J bepereltetéviták alatt fészkelte be magát, azontúl nem is oszlott szét senek kéraz országgyűlés egész folyamában; mert mind újabb események merültek fel, mikből bőséges táplálatot nyert a köz elégületlenség. Mindjárt a királyi czím feletti viták kezdetében lőn közhírré Wesselényinek a jobbágyok örökváltsága mellett a múlt évben, Szatmár megye közgyűlésén, mondott beszéde miatti bepereltetése, s május 4-kére a kir. tábla elébe idéztetése. Az ünnepelt, népszerű férfiúnak két oldalról is czélba vett zaklattatása annál mélyebb fájdalmat s aggodalmat gerjesztett a nemzet szabadelvű részében, minthogy benne nemcsak a reformügy, hanem a legfontosabb alkotmányos elv, a szólásszabadság támadtatott meg a kormány által. Majdnem minden megye önügyévé tette a sérelmes esetet s utasítást küldött követeinek: ügyekezzenek azt jó végre vezetni. A rendeknél ennek következtében a bihari követ, Beöthy Ödön, első emelt panaszt a kormány eljárása ellen. Hatályos beszédében megmutatta, hogy közgyűlésen mondott beszédet, melynek, mellesleg említve, vád alá fogott némely kifejezései nem is a király, hanem a kormány ellen valának intézve, későbbi vizsgálatnak s keresetnek tárgyává sem lehet tenni. Ha a