Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

10 Negyedik könyv. .V. Ferdinánd első kormánye'vei. szóló törvényt sért, azt rögtön, a gyűlés folyama alatt, mint széksértést kell bűnheszteni. Innen eredt ama törvényes szokás is, hogy hasonló esetekben az ajtók azonnal bezá­ratnak s a kereset nyomban megindíttatik; mert ha a sér­tést elkövetett egyén a teremből eltávozott, a keresetnek utólagosan nincsen többé helye. Miután ezt Szatmár megye rendéi, bár köztök a főispán, mint a kormány képviselője is jelen volt, nem tették: következtetni kell, hogy Wesse­lényi még csak széksértést sem követett el, s annál kevesbbé olyast, mi notapernek tárgyául szolgálhatna. Megmutatta, hogy törvényeink szerint felségsértési s hűtlenségi bűnt puszta szóval elkövetni egyátaljában nem is lehet; hogy, továbbá, a szólásszabadság egyik fő sarkköve az alkot­mánynak. Hivatkozott magára a főherczeg nádorra, ki egy főrendi ülésben nem rég maga is akként nyilatkozott, hogy „a szólásszabadság a constitútio palládiuma." Ezen s több hasonló okoknál fogva erélyes feliratot indítványozott, melyben ő felsége megkérendő volna, hogy a szólásszabad­ságon ejtett sérelmet rögtön orvosolja; a Wesselényi Miklós ellen indított pert pedig semmisítse meg. Az indítványt a rendek nagy többsége végzéssé emelte; a felirat mindazáltal e tárgyban is megakadt a felső táblán, mely, mióta a szabadelvű reformok meggátlása végett egészen a kormányhoz csatlakozott, mindenben, mi ennek tetszésével nem találkozék; egy makacs vétót kezd vala gyakorolni. A két tábla e miatt az országgyűlés vé­geiglen váltogatá egymással üzeneteit, de minden süker nélkül. A főrendek, bár szinte elboríttattak a szólásszabad­ság mellett harczoló megczáfolhatlan érvek által, megátal­kodottan ellenzék a feliratot átbocsátani. A rendek hamar meggyőződtek ugyan, hogy hasztalan küzdenek, mert a kormány többfélekép elárulá, hogy Wesselényit minden áron elitélni s elmozdítani akarja a harcztérről; a szólássza­badság oly igen fontos kérdését mindazáltal, melynek ked­vező eldöntésétől függ vala nagy részben a nemzeti átala-

Next

/
Thumbnails
Contents