Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

174 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. viták és ismételtettek az üzenetek. A főrendeknél egyebek közt Széchenyi István is,, ki e kérdésben eddigelé hallgatott, előre látván, mennyire elmérgesednének a kedélyek, ha e sérelem nem orvosoltatik s az országgyűlés bezárása után a váradi püspök példáját a többi főpapok is utánozni fognák; és sejtvén, e közingerűltség mily hosszú időre hátravethetné a reformkérdéseket is, — az e felett folyt tanácskozások egyikében szinte hallattá tekintélyes szavát. „Az apostoli magyar király, így szóla egyebek közt, mindig megtudta magát, constitutionális nemzetével együtt, Rómának supremátiájától óvni. A főméltóságú clerus status in statu soha sem volt, és soha nem is lehet; s amily arányban fejledezik honunk alkotmányos szelleme, annál összeütközőbb, annál tűrhetetlenebb leszen egy külső hatalomnak ilyes befolyása nemzetünkre. Hol a törvény a nemzetet még fejedelmének önkényétől is biztosítja, miként lehessen az idegen önkénynek alája vetve? Ötven évig gyakorolta a magyar clerus a vegyes házasságokban azon áldást, melyet a váradi püspök most egyszerre megtagad. S ugyan mily ürügy alatt? Az alatt, hogy az áldás nem szükséges, s annak kimaradásával a házasságok épen nem gátoltatnak. Istenért! nyúljunk kebleinkbe, s tegyük fel, hogy egy apa egybekelendő gyermekétől megtagadja az áldást, s azt állítja, hogy ő nem gátolja a házasságot : vájjon elfogjuk-e hinni, hogy ez nem gátlás? Bizonyára nem; és valóban még csak átoknak kellene jőni hozzá, hogy egész világosságban szökjék szemünkbe, mit kellessék tartani ilyes állításokról. — A torontálmegyei főispán a szőnyegen lévő kérdést nem hiszi az országgyűlés elébe valónak. Ezen, megvallom, nem csodálkozhatom eléggé. Mit? Az ne lenne országgyűlés elébe való, mi a fél országot forradalomba hozta? Ha ez áll, akkor jobb, inkább nem tartanunk országgyűlést, inkább egyenesen feladnunk az egész alkotmányos létet." — De a főpapság s a vele tartó többség előtt ilyféle érvek nem voltak oly súlyosak, hogy miattok