Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

HARMADIK FEJEZET. Kibékülés az 1839/40-ki országgyűlésen. Az elkeseredett pártharczok közt, melyeket az ellenzék a megyei gyűléseken egy részről a kormány, más részről a vegyes házasságok ügyében a katholikus főpapság ellen vívott, megérkezett végre június 2-ka, az országgyűlés megnyitásának határnapja. Kételkedni egy perczig sem lehetett, hogy az 1825 óta lefolyt országgyűlések közt ez leend a leghevesebb; bár sükere iránt egyelőre már azért sem lehetett biztos véleményt képezni, mivel, ha a követek személyiségét tekintve, némi többségben volt is az ellenzék, az utasítások többsége épen a legjelentékenyebb tárgyra, a szólásszabadságra nézve a kormány részére hajlott. A nemzet nagyobb része meggyőződve lévén, hogy a haladás és átalakulás kérdéseinek megoldása lényegesen attól függ: sikerűl-e a kormányt az elkövetett törvénysértések orvoslatára reákényszeríteni; a jövőre pedig a szabad választás, nyilvánosság és szólásszabadság jogát minden hatalomcsíny ellen biztosítani ? — feszült várakozással nézett a lefolyandó harcz elébe, melynek végén a haladási ügy diadala, vagy a kényuralmi kormányrendszer megszilárdulása állott. A kormány főbb személyzetében történt változás s a vegyes házassági kérdésben kiadott királyi leirat arra látszók ugyan mutatni, hogy a kormány kiengesztelődni