Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kurmánykisérlutek a nemzeti irány elfojtására. 101 hetsége által7 kivált a vallásügyi kérdés felett folyt viták- 1839, ban, különösen magára vonta a figyelmet, a nádortól ellenzett jelenléte sokkal rövidebb volt, mintsem hogy hatása nagyobbszerűvé válhatott volna. Ez.után, bár a nemzeti élet nyilatkozatait mindig figyelemmel kiséré s abban maga is tényleg részt vett, a nyilvános életben pár évig semmi által nem tűntette ki magát különösebben, mint hogy az 1838-ki fővárosi vizár után a segélyző bizottmányban, melynek tagja volt, rendkivűli tevékenységet fejtett ki. De miután az országgyűlés 1839-ben kihirdettetett, az eddig követett politikának czélszerűtlenségéró'l meggyőződve lévén, önszántából egy emlékiratot nyújtott be a kormánynak, melyben a jövő országgyűlés kilátásairól, annak a jelen bonyodalmak közti vezetéséről, a pártok állásáról s a kormány feladatáról közlötte nézeteit. Az emlékirat oly nagy hatást tett a kormány élén állókra, hogy ő azonnal helytartósági tanácsossá neveztetvén, véleménye a kormány személyzetében teendő változtatásokra nézve is meghallgattatott; egyszersmind az országgyűlésen a kormánypárt vezéréül tűzetett ki a rendek táblájánál. E végett felsőbb kívánság szerint Sáros megyében lépett fel követjelöltűl; de Pillér László ellenében megbukván, a követi pálya igényeiről végkép lemondott, s a főrendi házban, mint regalista jelent meg, ott az újon alkotott mérsékelt conservativ pártnak vezérletét veendő át. „.. . . I lvovetviilaszAz országgyűlés kihirdetése a megyékben rendkívül tási mozgóiélénk követválasztási mozgalmakat idézett elő. Az ellenzék nem elégedett meg avval, hogy kebeléből választassanak meg a követek; hanem már a felküldendő egyéniségek által is tiltakozását akarta nyilvánítani a kormány eljárása ellen. E végett mind azokat meg akarta választatni, kik a kormány által felségsértési vagy becstelenségi kereset alá fogattak: Pest megyében gróf Ráday Gedeont, Nógrádban Kubinyi Ferenczet, Barsban Balogh Jánost. De a kormány is nagy tevékenységet fejtett ki. A csábítás és