Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
102 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1839. vesztegetés minden nemeit megkisérlé, hogy az ellenzék tervét meghiúsítsa. Barsban teljes sükerrel működött. Majthényi László, főispáni helytartó, ügyesen szó'tt fondorlataival oly annyira körűihálózta a fényűzési hajlama miatt különben is nagy adósságokba merült s ennek következté- ben népszerűségéből sokat vesztett Baloghot, hogy ő viszszalépvén, egy kormányj elölt választatott meg követté. Nógrádban is sikerűit a kormánynak Kubinyit, noha csak egy más ellenzékivel, Fráter Pállal, kiüttetni. De Pestben teljesen győzött az ellenzék; és, bár a kormány annak meggátlására itt is mindent elkövetett, s egyebek közt a püspökök által még a papságot is megintette, hogy szándékait a választásnál mind személyesen, mind befolyása által elősegítse, — mégis Szentkirályi Móricz mellé a pörbe fogott Ráday lőn megválasztva. De a kormány, mind a mellett is, hogy politikájának módosítására ekkoron már el volt határozva, az ellenzék e diadalát nem vélé tűrhetni; s a választást egy, május 8-án kelt kir. leiratban törvénybe ütköző merénynek nyilvánítván, a megyének meghagyta, hogy Ráday helyett más követet válaszszon. Tudatá egyi szersmind a hatósággal, hogy, ha a rendeletet netalán félretenné, meg vannak téve a szükséges intézkedések, hogy Rádaynak az országgyűlésen megjelenése erőhatalommal is meggátoltassák. A szabad választásnak e korlátozása mind Pestben, mind egyebütt még magosabb fokra emelte az ingerültséget. Pest, heves vitatkozások után, melyekben Dessewffy Aurél is részt vett, az országgyűlésre határozta vinni a sérelmet, s míg az eligazíttatnék, csak Szentkirályi által akarta magát képviseltetni, addig is fentartván törvényesnek hitt választását. Tolna megyében is heves volt a két párt összeütközése, mert mind a két fél kortestömegekkel jelent meg a gyűlésre. A győzedelem az ellenzék részére dűlt el, s követekké Bezerédy István és Perczel Miklós választattak meg. De a vesztett fél törvénytelennek kiáltá a
