Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
Második fejezet. Kormánykisérletek a nemzeti irány elfojtására. 95 házában számosabb és crősebb leend az ellenzék, mint bár 1S37-1839. mikor eddigelé. A múlt országgyűlés történelme mindenkit meggyőzhetett, hogy a rendek táblájának hatása mindaddig megbénítva marad, míglen a főrendek háza, a kormány által támogatva, határtalan vetőt gyakorol, s annak keblében is nem támad egy tömörebb ellenzék. A főrendi tábla s általában az országgyűlés szervezetének reformjára e körülmények közt gondolni sem lehetvén, a hazafiak nem láttak más módot magok előtt e bajon segíteni, mint oda fordítani gondjaikat, hogy a jövő országgyűlésen a főrendek táblájánál mennél crősebb legyen az ellenzék. Némi ellenzék, mint tudjuk, eddigelé is létezett ugyan a főrendek közt; de az oly csekély, fegyelmetlen s erélytelen vala, hogy alig birt súlylyal a királyi hivatalnokok, főispánok s püspökök nagy száma mellett, kivált miután az elnöklő nádor a szavazatokat, régi szokás szerint, nem számította, hanem mérlegelte, s mindig a felszólamlott zászlósak s főispánok, jobbára egyértelmű, véleménye szerint mondta ki a tábla végzéseit. Ennek megváltoztatása gondját azonban most az országgyűlésen kifejlendő jó alkalomra halasztván, minden ügyekezetökkel oda munkálnak vala, hogy a szabad főrendnek, az úgynevezett regalisták közöl mennél többeket nyerjenek meg az ellenzéknek s bírjanak reá, hogy folyton az országgyűlésen maradjanak; mert a főrendi ellenzék gyöngesége részben onnan eredt, hogy a regalisták, az említett viszonyok által elkedvetlenítve, számosan oda hagyták az országgyűlést. E czélt most kétségtelenül sokkal könnyebben el lehetett érni, mint az előtt néhány évvel. A reformügy, Széchenyi István és Wesselényi Miklós izgatásai s a lefolyt hosszú országgyűlés tárgyalásai következtében, már a főrendek közt is számos meleg pártolókra talált; s a kormány eljárása az utóbbi évek alatt köztök is sokakban aggodalmat és keserűséget ébresztett. Csak ügyes vezérre volt szükségök, ki a még laza tömeget a pártszellem kötelékeivel