Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

96 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1837-1839. egybefűzze s a megalakulandó pártot fegyelemben tartsa. A főrendi táblánál eddig Széchenyi és Wesselényi volt az ellenzék legtekintélyesebb és népszerűbb embere, s az utób­bik annak vezére is; mert Széchenyi, mint fentebb látók, AVesselényi faltörő modorát nem helyeselvén, s a miatt vele meg is hasonolván, bár mindig az ellenzékkel szavazott, de vezéri szerepet nem akart vala vállalni. Jelenleg már egyi­kök sem tölthette be e szerepet. Széchenyi, mind a mellett is, hogy jobbára az ő eszméi teremtették a szabadelvű re­formpártot s adtak irányt az egész nemzeti ellenzéknek, az országgyűlési heves viták vezérletét állásánál, viszonyainál fogva a nemzeti életben nem vállalhatá el. O részint már megindított, részint tervezett anyagi vállalatainak sükerítlie­tése miatt, minden ellenzéki szelleme mellett sem akart oly határozottan szembe szállni a conservativ párttal, mint azt a vezéri szerep igényli vala; s ernyedetlen buzgalmával ki­vált az anyagi érdekek kifejtésében működvén, nehogy tö­rekvéseinek elébe felülről legyőzhetlen akadályok vettesse­nek, Bécsben sem akarta magát lehetetlenné tenni. Ez volt oka annak is, hogy magát a megyei mozgalmaktól távol tartá, s csak nagyon ritkán és óvatosan vett részt a megyei gyűlések szenvedélyes vitatásaiban, melyek az ellenzék tu­laj donkép eni tűzhelyei voltak. De Széchenyi e fölött még jellemsajátságainál fogva sem volt alkalmas az ellenzékve­zéri szerepre. A pártéletnek, tagadhatlan, szinte meg van a maga salakja, melyet a státusférfinak, kivált a pártvezérnek, bár szíve belsejében undorral fordul is el tőle, nem csak megvetni s üldözni nem szabad; hanem, ha sikert aratni kiván, gyakran elnéznie, sőt színleg még pártolnia is szük­séges. Széchenyi erre teljesen képtelen volt. O minden sa­lakost, melylyel találkozott, minden baklövést, mely körülötte elkövettetett, sőt minden olyast, mi gondolkodásmódjával össze nem fért, szellemi irányával meg nem egyezett, csí­pős gúnyjainak s záporként ömlő éles ötleteinek fullánk]ai­val kérlelhetlenűl szokott volt üldözni. Ő másként nem

Next

/
Thumbnails
Contents