Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

94 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormány évei. 1837-1839. szág ügyeinek állapotáról. Voltak, kik az udvari s a kormányi viszonyokat közelebbről ismervén, már a küldöttséget kinevező gyűlésen is azon meggyőződésöket fejezték ki, 'hogy a választmány nem fog a király elejébe bocsáttatni. A rendek mindazáltal, akár mivel nem hihették, hogy a szelíd indulatú király, ki egyébiránt is oly ritkán látja magyar alattvalóit, egy népes törvényhatóság küldötteinek alázatos kérelmeit meghallgatni nem akarná; akár mivel ha erre el voltak is készülve, a fogadtatás megtagadása következtében növekedendő köz ingerültséget az ügyek fordulatára hasznos eszközül tekintek: a számos előkelő hazafiakból álló küldöttséget mégis útnak eresztették. Ez, Bécsbe érkezvén, s magát Pálffy kanczellárnál bejelentvén, ettől azon választ nyerte, hogy ő felsége a küldöttséget nem fogadhatja, s annak meghagyja, hogy mennél elébb haza térjen; a megye pedig csöndben maradjon. Midőn a küldöttség visszautasíttatásának híre az országot befutotta, az ingerültség a nemzet szabadelvű részében csakugyan annál magosabb fokra hágott, mennél közönségesebb volt a meggyőződés, hogy a küldöttség megérkezte a királynak tudtára sem adatott, s a kormány főnökei, Lajos főherczeg, Metternich és Kolowrat miniszterek, Pálffy kanczellár által, ez ügyben is önkényök szerint jártak el. A megyékben hangos panasz emelkedett, hogy a törvények ellenére, a német kormánytanácsosok intézik az ország ügyeit, s mint egykor Rudolf és I. Leopold alatt történt, a király ajtaját elzárják a nemzet igazságos panaszai, jogos kérelmei előtt. Egy főreivii E körülmények közt általánossá lett a nemzetben a szükségessé- meggyőződés, hogy a minden szabadabb életmozgalmat gének érzete, gátló, minden haladást elölő kormánypolitikát csak egy rendíthetlen erélyű országgyűlési ellenzék leend képes megváltoztatni s a nemzeti sérelmek orvoslatát kieszközleni. A nemesség nagy tömege már a szabadelmű reformpárthoz tartozván, arról semmi kétség sem lehetett, hogy a rendek