Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

68 Első könyv. Bevezetés. 1817-ben Kazinczyhoz hja, „az anyanyelvet czigány nyelv­nek nevezték": a nemzet felvirulásáért epedő nemesebb lelkek azt, mivel a kényuralom eló'ttök minden más tért elzárt, mintegy ösztönszerűleg csak a nyelv és irodalom kifejtése által láták eszközölhetó'nek. Innen a nagy tűz, melylyel a nyelvharcz vívatott; innen a szenvedély, mely a szorosan vett írói körön túlterjedve, egyedül a nemzetiség fenforgó érdekénél fogva, más osztályokat is megragadott, s lassanként a nemzet egész értelmiségére kiterjedt: az élénkség, mely e forrongás által az irodalomban támadt, a polgári életre is ki kezd vala hatni. A harcz rendkívüli he­vében a küzdelmen kivűl állók közül is igen sokan magát a nemzetiséget vélik vala veszélyben forogni, és színezetök szerint majd az egyik majd a másik párt felé hajolva, az ellenpárt embereit, mint nyelvrontókat, a haza ellenségei­nek tekintették. A mozgalom Erdélyre is áthatott, kivált miután Döbrentey Gábor, az új iskolának egyik fiatal baj­noka, 1813-ban ott egy, leginkább bölcsészeti, széptani s irodalomtörténeti tartalmú folyóiratot indított meg és szer­kesztett néhány éven át az „Erdélyi Múzeumban". Az új iskola emberei közöl aztán többen ezen folyónatot válasz­tották közlönyükké; míg az ellenzék seregébül Bereg­szászi és Sípos önálló könyvekben, mások az 1817-ben megindúlt „Tudományos Gyűjteményben" folytatták a har­czot. Azonban mind tudományban, mind ízlésben hasonlít­hatlanúl eró'sbek valának az új iskola bajnokai, kik aztán, — s köztök főleg gróf Teleki József, ki a Marczibányi­intézet által kitűzött pályakérdésre válaszúi irt s díjat nyert, a nyelvújítást rendszeres tudománynyal tárgyaló munkájá­ban szinte az új iskolához hajlott, — és még inkább a Sze­meréből, Vitkovicsból és Horvát Istvánból álló fővárosi iro­dai mi „triász", — az osdiak nagyobb szamának daczára, mind teljesebb diadalt vívtak ki Kazinczy nézeteinek a nyelv és irodalom mívelésében. Nem tagadhatni ugyan, hogy a küz­delembe egy sereg készületlen kontár is betolakodott vak-

Next

/
Thumbnails
Contents