Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

62 Első könyv. Bevezetés. Élni volt hát feltételem, Nemzetemnek, hazámnak, Kellőn s gyorsan míg megkondul Harangja ve'górámnak.... Ámde, miként? — volt a kérdés. Mi az, min most búsan agg A hazában minden igaz Hazafi és nemzettag? Az a nemzet korcsulása, Nemzetiség fogyása, Magyar nyelvnek némulása, És léleknek múlása. Mert a nem rég fellobant tüz Szalmatüz volt, s hamar fúlt, S utána a már rég korcsúlt Még bujábban elfajult.... Ezt gondolva meggyőződtem: Hogy ki úgy tud szólani Magyar szívhez, magyar vérhez, Hogy szava viszhangzani Pendüljön rokon érzettől Kebelben, agyvelőben: A magyarnak legüdvösben Az szolgál ez időben .... S irám Himfy szerelmeit Déli ég s nép lángjával,') Oskeleti természetben, Magyar kebel bújával, Hazám édes emiékivel • Elmémben és keblemben, Kivánatim ostromában, Égő sebbel lelkemben. A költő remekül oldá meg a feladatot, s teljesen elérte a kitűzött magas czélt: költészetének hatása oly nagy, oly átalános lett, hogy Kisfaludy Sándort méltán az első nemzeti költőnek nevezhetjük. E dalok, e regék egytől *) A kir. testőrségből 1797-ben hadi pályára lépvén, Milano megvételénél 1800-ban a francziák hadi foglyává lett; s mint ilyen a lunevillei békekötésig, dél-keleti Francziaországban, Draguignan városkában töltötte idejét.