Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
18 ElsŐ kóuyv. Bevezetés. alkotmányos ellenzésök miatt a lefolyt évek alatt, boszús, haragos, nemzetsége azon hagyományos politikájáról sem akart lemondani, mely a maga német eredetét s jellemét, a német viszonyokat tűzte ki mindenha vezéreszméi s irányai gyanánt. Abécsika- Az újjászervezésnek ezen, oly üdvessé válhatandott binet állampolitikája, terve tehát a kabinet tanácskozmányaiban, miként 1806-ban, úgy most ismét elvettetett. Helyette a reactio, az ellenforradalom, a helybenmaradás és legitimitás elvét tűzte ki a kabinet, mind magára a monarchiára, mind — a mennyire azt befolyása által kivihetni remélte, általában is Európára nézve, a jövó' kor politikájának czélpontjává; melynek feladata lenne: a népekben elfojtani minden szabadságvágyat s elnémítani a szabadságérti sóvárgás fohászait; ellenhatni mind azon irányoknak, melyek a forradalomból eredtek s melyeket, hogy a népek a forradalom legyőzésére fellelkesedjenek, 1808 óta egy ideig magok a kormányok is általában legyezni, ápolni kényteleníttettek; s mind ennek létesíthetésére egy erős, politialis kényuralmat emelni a kormányra. A bécsi con- Ezen állampolitikának megalapítása már a bécsi congressus azt r t , általánosítja, gressus előtt határozatta valt a kabinetben. Metternich Kelemen herczeg, a császár főminisztere és státuskanczellára, lőn annak zászlótartójává; ki aztán a congressus nagy tehetségű, de jellemtelen jegyzőjében, Gentz Frigyesben, a bécsi kormánylap (a „Beobachter") szerkesztőjévé nevezett Piiat Józsefben, a philosophiai dolgozatairól s a bécsi egyetemnél tartott felolvasásairól ismeretes Schlegel Frigyesben, s néhány más iróban s diplomatában tehetséges, ügyes segédeket gyűjtött maga köré. Kivált ezek segélyével ügyekezett aztán Metternich a congressus tagjaira is hatni ama politika érdekében. A bécsi kabinet, melyben a kényuralom és helybenmaradás státuselve különben is régtől fogva meggyökerezett vala, miként elébb legmakacsabb ellensége volt a franczia forradalom-szűlte újításoknak, úgy most, a har-