Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

88 Első könyv. Bevezetés. a kinyilatkoztatások. Hallatlan dolgok fognak elébb utóbb következni mindenütt, ha a józan ész valamiképen el nem fordítja a legbutább és legalábbvaló indulatosságoknak kicsapongásait. Utoljára mi is részt fogunk venni. Adja az isten, hogy eszünk legyen akkor és hogy igazi nemzeti függetlenséget szerezzünk magunknak. Úgy feláldozhatnék a feudale systemát; — de nagyon kételkedem akár okosságunkon, akár nemesszivűségünkben; az egoismus rozsdája eszi sziveinket, nem vagyunk mi többé aristokraták, hanem kakokraták . . . Nagy és közönséges lesz a pezsgés, a zavar, mert nem egy országi, hanem európai lesz a revolutio 5 azonban ki fog vitetődni, mert megtanulták az emberek a franczia revolutio hibái által, mit kell eltávoztatni a revolutiók haladásában. Ismétlem, nagy dolgokat fogunk érni, ha valami közbejövő fátum vagy az okosság és a józan ész szelleme nem fogja végképen eloszlatni a tornyosodó fellegeket." !) Hol még a mérsékelt elvűek is ekként gondolkodnak, ott a tömegekben kétségkívül nagy az elégületlenség a kormány eljárásával. Es nem is hiányzanak ennek nyilatkozatai az országban. Itt ott még olyféle hírek is szárnyaiának, hogy már az olasz carbonarismus is áthatott némely vidékekre 2). Ebben nem sok voltugyan a való; az mindazáltal épen nem volt titok hogy, miként a szabadelvű korszellem mindenütt, még a szuronyok hatalmával szerzett csöndben és békében is, növekedőben vala nyugati és déli Európában : úgy nálunk is mindinkább nő az elégületlenség, izmosodik az alkotmányos ellenzék. Több megyében az, a rae') Kazinczy Per. és Dessewffy Józs. gr. levelezése III, 212. 2) U. 0. 260. „Guzmics Izidor — irja Kazinczy — azt kérdi tőlem, ha való lehet-e, hogy Zemplénbe is általhatott az olasz carbonarismus; mert az ő tájékokon, Győr körül, az a hír szárnyalgat. Megírtam, hogy az gonoszúl terjesztett mese. Nincs nálunk senki, a ki egyebet akarjon, mint a törvény, noha nem tagadjuk, hogy szeretnénk, ha a dietai elaboratumok tanácskozás alá vétetnének, s király és haza azt szabná meg, a mit a közjó kiván.