Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

91 Iádnál, a második cseléden tul.*) Megengedem, hogy az arisztokrát és plutokrát család, és a mi a társadalomban megfelelő rangot foglal el, nem fogja a nagyobb cselédszámot az „álláshoz mért" élethez „elengedhetlen"-nek tartani; legyen kedve szerint. De az a család, a melyik 5—10 inas és szobaleányt tart, bir arra is vagyonnal, hogy évente 3—400 forinttal több adót fizessen; hogyha egyet elereszt ebből, hogy a többiek adóiát e megtakarításból fedezze, ugy az adó mellékczélját is elérte. Még nagyobb mérvben lesz ez az eset, ha az adónak sikerül a polgári háztartásokban csökkenteni a cselédfény üzést, és azálta] a háziasszonyt kötelességei közvetlenebb teljesítésére serkenteni. Igaz, hogy a nemzetgazdasági vagy társadalmi reform nem épen feladata j az adótörvényhozásnak ; mindazáltal nem baj — só't ellenkezőleg, — ha ez a pénzügyi eredmény mellett is eléretik. Ez az eset a javasolt adónál. A ki cselédviszonyainkat ismeri, be fogja látni, hogy azon 1.143,075 szolga és szolgálóból, kiknek létét az 1870-ik népszámlálás konstatálta, legalább is egy jó negyedrész nélkülözhető', ha magunkat kissé az ázsiaiból az európai háztartás módjához közelebb akarjuk hozni. Ez tesz mintegy 300,000 elbocsátható szolgát. Feltéve, hogy az adó 100,000-nek tényleges elbocsátását eredményezi, a többi 200.000 pedig továbbra is megtartatik és átlag negyven forinttal megadóztatik, ez által a földmivelésnek és iparnak visszaadtunk 100,000 pár munkaképes kart, más oldalról pedig az államkincstárnak 200,000X40=8.000,000, mondd nyolcz millió forintot kerestünk. Nemzetgazdasági és állampénzügyi viszonyainkat tekintve alig tudnám megmondani, vájjon az elébbi vagy az utóbbi tekinthető e nagyobb nyereménynek ? Ismétlem, a fényűzési adók iránt positiv javaslatokat nem akarok tenni, csak példákat hoztam fel; ezekből, azt hiszem, kiviláglik, hogy ezen az utón a lakosság zömének valódi megterneltetése nélkül a megszorult államkincstárba 8—10 millió forintnyi évi jövedelmet leheine szerezni. *) Angliában az első cseléd fizet l font 1 sh. (101/3 frt. ezüstben;) minden további 3 frt. HVa sneL nzet > Belgiumban az adó a cselédek számához képest 6 frt. 36-etól 14 frc. 84 centig ; Hollandból 5—40 forintig ingadozik.