Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

r 9 OO liold erdősége, melynek nagy része a töke, munkaerő és vásár hiányában még évtizedeken át el lesz zárva, tehén teljesen jövedelmezőtlen; a brassói erdőkerületben magéiban mintegy 400,000 holdnyi ily teriilet még mindig várja az első kihasználási munkálatokat, és soká várhat még reájok. miután magok a máramarosi és a határőrvidéki erdőségek, a bérlők és illetőleg a vevőktől ott hagyatva, ismét az államra esnek vissza. Hol volna a baj. hogy ha Amerika sikerdus példáját követve, bizonvos teriiletet a legolcsóbb áron (az egyes, államokban egv dollár acre számra) a szükséges tőke és munkaerővel ellátott bevándorlóknak személyes termősités és kihasználásra átadnánk"? A hatalmas rágás, a melyet ez által első sorban mezőgazdaságunk, közvetve összes forgalmi ék-tünk és az által adó és íizetési képességünk nyerne. — még akkor is, ha a kérdést a legszorosabb, pusztán állampénzügyi szempontból vesszük is — az olcsó parczellaszerü tulajdonátruházás látszó veszteségét gazdagon ellensúlyozná. Ep:y ellenvetést látok előre is: „A bevándorlók tulnyomólag németek lesznek.'"' Biszonvára m i n d e n tekintetben előnvősebb, mintha tulnyomólag oláhok és szerbek volnának. „Igen helyesen, de a n é m e t bevándorlás is baj."' Ezt tagadom én; tagadom tudniillik azon veszélyt, a mely ebben feküdnék nemzeti fejlődésünkre nézve. MaTvarorszáo-nak gvakran kellett ma^át védeni németesitési törekvések ellen melvek felülről vagy kívülről jöttek: német lakossága soha sem volt ezeknek bűnrészese. Minden nemmagyar eleme közt lakosságunknak épen a német az a mely leggyorsabban és leghívebben simul a hazai érclékek és viszonyokhoz. Ez anéme t természetében fekszik: erkölcsi hozzásimulási képességét ép ugy tanusitja Amerika, Ausztrália, Erancziaországban, szóval mindenüt, a hol uj hazát keres és talál. És a mennyire a jövő a magyar i emzetiségre nézve fenyegetéseket rejt méhében : a n é m e t növekvés, a többi elemekkel szemben, inkább az erőt. semmint a veszélyt gyarapítja : ezt 1818 is elegendőleg bebizonyította. XXI. A termelő és szerző tevekénység elősegítése, törvényhozásunk, nevezetesen a polgári és forgalmi életre vonatkozó törvénvekszabadelvü átalakítása által: belföldi és nem-