Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

54 zetközi közlekedési eszközeink tágítása és javitása, mint szintén forgalmi érdekeinknek a külföldön komolylyabb és erélyesebb képviseltetése által; a létező munkaerők kifejtése és hasznosabb kiaknázása és uj munkaerők idevonzása által: a szakoktatás emelése s annak a valóban munkás lakosság legalsó rétegeibe való elterjesztése által, a magyar forgalmi és hitelügy önállóvátétele által: — ez nagyban és egészben, az előző fejeztetek fejtegetései szerint, az egyedüli biztos ut, hogy a nemzet jóllétével adózási képességét, a nemzet jövedelmével az állam jövedelmét is emeljük, azaz a pénzügyi helyzetet komolyan javítsuk, oly állampénzügyi jövőt teremtsünk, a mely mindazon jogosult és soknemü követelésnek, melyet az ujabkori társadalom intéz az államhoz, képes legyen eleget tenni a nélkül, hogy az adófizető lakosságot túlterhelné vagy örökké hiánnyal lenne kénytelen küzdeni. . . „Az egyedüli biztos út" mondom, és azt a szó legszorosabb értelmében szeretném értetni. Csalódhatom, és nagyon fogok örülni, ha az események meg hazudtalnak ; egyelőre nem szabadulhatok meg azon félelmemtől, hogy minaddig, mig szabadalmazott államorvosaink az államháztartás külső betegjelenségei körül működnek, a nélkül, hogy annak alapokaira mennének vissza; mindaddig, mig a kiütéseket kenőcsök és ragaszokkal, vagy épen szépitőszerekkel akarják megtisztítani, a nélkül, hogy a vérfelfrisitését, az életnedvek megújítását mernék megkísérteni, — a beteg komoly javulása nem remélhető. A papíron lehet a kiadásokból néhány milliót törölni és az adókötelezettséget néhány millióval emelni; hanem ha egyidejűleg nem gnndoskodunk a jóllét és az adóképesség emeléséről, nem kerülhetjük ki azon kellemetlen alternatívát, hogy vagy a legfontosabb országos érdekek maradnak kielégítetlenül, vagy az államköltségvetés a papiron egyensúlyozva a zárszámadásoknál változhatlanul hiányt fog1 felmutatni. Részemről legkevésbé sem akarom mondani azt, hogy a fokozott fizetésképesség és a jövő emelkedő állambevételei reményében a jelen kiadási állapot sértetlenül fentmaradjon Nem vagyok eléggé optimista arra, hogy a reményeket valóság gyanánt fogadjam el; ezenfelül magasabb adóképesség és emelkedett állambevételek mellett sem volna sem erkölcsileg sem jogilag, sem politikailag megengedendő, az adó-