Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)
52 lakosra látta emelkedni, midőn a nevezett év végén az óriás termeivényösszeg hat millárd nyolczszázhuszonöt millió dollárra (I3.ti50.000,<'00 ezüst ft.) rúgott: — ezen csodás haladást, szabadszellemü alkotmánya és törvényhozása mellett, főleg az állandó bevándorlási folyamatnak köszönheti, a melyet minden módon kedvezményez. Magyarország, mely nem bir yankee-véralkotással, melynél a „go-ahead" (eló're!) még távolról sem vált életelvvé, Magyarország az nj vér ilynemű állandó beoltásából, az ily uj lakosságok örökös sarkantyújától aránylag még nagyobb hasznot húzhatna, mint maga Eszakamerika. Már konstatáltam, hogy mi az anyagi és szellemi termékenyitó' eró' mint szinte a tó'ke hiánya miatt a mi, természettől legmegáldottabb földünkön alig tudjuk egy harmad részét kicsikarni azon jövedelemnek, melynek csiráját magában rejti; az utolsó népszámlás (1870) más oldalról arra tanit, hogy átalában véve iparral nálunk csak 646,964 személy, vagyis a lakosság 4.9 százaléka, a kereskedéssel csak 133,582 személy, vagy a lakosság 0.8G százaléka foglalkozik ! Itt komoly fejlődés, csak viszszonylaq-os lépéstartás is a többi Európával alig képzelhető. És miképen át nem látni, hogy azon elemek jelentékeny idetódulása, a melyek pénzt, értelmet és erőt évente átvissznek az óczeánon, a leghathatósabb segélyek egyike volna azon hátrányok mellőzése vagy meggyengítésére ? Egy szabadelvű bevándorlási és honositási törvény nem elég. A bevándorló az uj hazában teljes személyi, vagyoni és forgalmi biztonságot is óhajt találni. Ez természetesen törvénykezési alkotmányunk és gyakorlatunk, közigazgatási schlendriánunk, kereskedelmi és polgári törvényhozásunk alapos reformját követeli meg ; de ezen reformok — azt hiszem, eléggé kimutattam — már mostani népességünk és állami pénzügyünk gyógyításának érdekében is a legsürgősebben parancsoltatnak. Minden habozás nélkül én sokkal tovább mennék. Egy egészséges bevándorlási folyam nemzetgazdasági és állampénzügyi előnyeit a mi visszonyaink között oly vitathatlanwak s oly jelentékenynek tartom, hogy a közvetlen áldozatoktól sem rettennék vissza; annál kevésbe, mert ezek csak múlók s látszólagosak lehetnek. Az államnak van négy millió