Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

49 ország, a bankjegy vagy papírpénz még fontos szerepet játszik, mint eszköze a forgalom élénkítésének és könnyítésének, hogy az üzleti tokéknek gyorsabb mozgékonyságot és nagyobb termékenységet biztosítson; másodszor, hogy ezen feladat sokkal kielégítőbb módon oldatik meg, ha a szervezet mi magunk által kezeltetik, ha a szervezet tűzhelye a mi saját területünkön, annak saját központján létezik. Mint már emlitve volt, én nem tagadom a nemzeti bank akaratát, Magyarországot a jegy forgalom minden előnyeiben részesíteni; én k é p e S s é g é t vitatom. Egyetlen jegybank, ha legerősebben dotáJt s legjobban kezelt is, alig van oly helyzetben, hogy egy közel tizenegyezer négyszögmértföldnyi terület és harminczöt milliónyi lakosság tőke és hiteligényeinek megfelelhessen ; legkevésbé teheti pedig ezt akkor ha ezen terület és ezen lakosság két különböző kört képez, a melyek mindegyike saját nemzetgazdasági élettel bír . . . Az előbb kifejtett átalános akadályokhoz a nemzetgazdasági fejlődésnél, — melynek fentmaradása csaknem lehetetlenné teszi állam pénzügyi viszonyaink javulását is — csatlakozik a kereskí delmi és iparérdekeire nézve azon. a mi egész nemzeti irányunk és nevelésünkön alapuló sajnos körülmény, hogy azok irányadó helyen távolról sem találnak oly méltánylásra, milyennel hódol nekik az ujabbkor állami és gazdasági élete, Igaz, hogy — miután a tárczák számánál is a legszélesebb fényűzést kellett gyakorolnunk •— teremtettünk saját nemzetgazdasági minisztériumot is; ez eddig folyvást, azt is készségesen elismerjük, becsületes és bizonyára jó czélokért hevülő hazafiak kezeiben volt. De, mint a franczia példabeszéd mondja, az út a pokolba is a legjobb szándékokkal van kövezve. A megfelelő tények elmaradtak, mert itt is, mint más szakminisztériumainkban, egy oldalról a burokrát elem, másoldalról 4a szürke hajú vagy fekete fürtös, a ezopfos vagy bajuszos táblabíróság nagyon is uralkodik; hiányzik a gyakorlati szak férfi elem, mely egyedül volna képes a nap soknemü és változó szükségeit és az azok kielégítésére való eszközöket kitalálni, alkalmazni. Ha már aristokratikus lényünk nem engedte meg a kereskedelmi és. iparérdekek legfőbb vezetését gyakorlati üzletemberre bízni: legalább másod, harmad fokon kellett v^lna ily elemeket 4