Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

39 és azokat, a melyek nem a föld, hanem a városi birtok, a a házépítés és házüzlet javára fordíttattak; az oisó hazai takarékpénztár, mely közel egy ötödét adja a fentérintett összegnek, csak pesti ingatlanra ad kölcsönt. Vegyük fel azonban az egész 97. 5 milliót, mint kintállót és mint a mely egészen a tulajdonképeni földbirtok javára fordított jelzálog kölcsön. Mely arányban áll ez az átalában oly hitelszomjas magyar földbirtok valódi kölcsönerejéhez? Elébbi kutatásaink (XII. fejezet) évi jövedelműi kereken százkilenczven milliót eredményeztek. A magyar földbirtok átlag bizonyosan nem ad 3% -nál több tiszta hasznot; ez utóbbit tehát 33V. 3-al kellene szorozni, hogy a töke értéket megkapjuk. Hogy azonban az utóbbi túlbecsülésének látszatát is kikerüljük, csak 20-al akarjuk szorozni, vagy is feltesszük, hogy becslés, vétel és eladásnál a földbirtok Magyarországon öt százalékos töke befektetéstképez, így hát töke értékül 190X 20 = 3, 800, 000, 000 forintot nyerünk. Nagyon túlterjeszkedünk, ha ebből teljes harmad részét levonjuk oly birtokra, a melyre a záloglevélintézetek n e ra adnak kölcsönt (erdők, kőbányák stb; ) marad akkor zálogalapul vehető tőkeérték két milliárd ötszászmillió. Ha az érték ötven százalékáig kölcsönöznek, az ingatlan még mindig egy milliárd kétszáz huszonöt milliónyi hitelre tarthatna igényt, a mely összegre teljes reálbiztositékot nyújt; valóban pedig a Magyar földbirtok 1872 végéig magyar intézektől, vagy az osztrák intézetek magyar fiókjaitól, tehát összesen Magyarországban csak 97., -, millió forint kölcsönt kaphatott, vagy is: hitelképességének egy t izenk etted részét sem volt képes kihasználni. És a hitel — szükséglet me gfelel — legalább is — az előbbi megjegyzésekből kivehetőleg igen mérsékelten 1.225 000,000 ftra becsült hitelképességnek. Semmiképen sem akarok a könnyelmű adósságcsinálást támogatni; nagy földbirtokunk gyakran nagyon is sokat tett itt a jóból. Azonban széles különbség van a puszta fogvasztás és fényűzési szükségletre vett pénzkölcsön közt egyfelől, és a hasznos befektjtések és javításokra vett közt másfelől; az igen jó karban állott korábbi porosz királyságban a földbirtok három negyedrésze jelzálogkölcsönnel