Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)
40 volt terhelve. A most emiitett ország, mint szintén Anglia, Francziaorzág, Belgium példája bőven bizonyítja, hogy a föld az észszerű befektetésekre forditott tokét, (termősités, fásítás, csatornázás, gépszerzés stb.) gyakran kevés év alatt is visszaadja, Mivel azonban a magyar földbirtok valódi jelzálogkölcsönt, vagyis aránylag olcsó kamatlábbal és törlesztés által könnyített visszafizetése mellett a tőkének, az országban hitelképességének és szükségletének alig egy tizenketted részéig kap: mi csoda, hogy ha nem fektet be, nem folyósítja a gazdag természeti kincseket, s a külföld kedvezőbb földmivelésével nem tarthat egyenltpést ? Ha minden áron pénzt kell kölcsönöznie, nincs más menedéke, mint a magántözsér és a vidéki takarékpénztár. Az előbbi természetesen csak rövidlejáratú kölcsönt adhat, a mi — mivel a tőke nem mindig fizethető és adható viszsza kevés év alatt a növekedett jövedelemből — a földbirtokos romlása lesz, mert a lejárati időkor mindig uj adósságokat kell felvennie. A mit kamatok és províziók czimén kénytelen a magán-tőkepénzesnek fizetni, minden számítás alól kibuvik. A takarékpénztáraknál sem jár különben sokkal jobban. Ezek nincsenek záloglevelek kiadására jogosítva ; saját tőkével alig bírnak; ennélfogva csak a közönség által betett pénzekkel dolgoznak. A statistikai központi Livatalnak már emiitett kézirati összeállításában 116 vidéki takarékpénztárat találok, melyek 1872 végével 4.271,720 frt. befizetett tőke mellett 38.587,908 frttot adtak ki jelzálogra. Természesen ezen tőkék, melyek a betevők által többé-kevésbé gyorsan visszaköveteltethetnek, csak rövid időre adathatnak ki ; szabályszerüleg a jelzálog kötvény mellett még váltók is kívántatnak, melyek minden 3 — 6 hónapban megujitandók, a mi az adóst állandó szorongásban tartja és a magas kamatlábat a gyakori províziók által még emeli. Egyébiránt még ha a feltételek a legelfogadhatóbbak volnának is, ezen 38.0 milliót a fenti 97.5 millióhoz hozzáadva, még mindig csak 136^ milliót tesznek ki, vagyis : a magyar földbirtok hitelszükséglete és hitelképességének még távolról sem kapja ki egy kilenczed részét sem.