Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

22 talán egészen elnyomnák. Az egyenes adók és különösen a jövedelmi adó az adózó fizetésképességéhez 'többékevésbé hozzá simulhat; a közvetett adókról tudva van, hogy azok rendesen (accise, stb.) épen a kevésbé vagyonos osztályokat sújtják 'ióbban. Az egyenes adó a beszedési időre nézve is inkább figyelembe veheti minden osztály különös viszonyait (aratás, szüret, gyapjunyirás után a mezőgazdáknál, bérszedéskor a házbirtokosoknál stb.), mig a közvetett adó a kötelest elengedhetlenül üldözi és mindig épen azon pillanatban lép fel elutasithatatlanul és követelöleg, midőn más elhagyhatlan szükségéről gondoskodik. Végül a közvetlen adó megfelel az alkotmányos állam lényegének, hol a polgárnak világosan kell tudnia, m i t fizet, mert hisz ő maga határoz a felett, hogy mire fizet, mire fordittattik fizetése; a közvetett adó természete szerint a nyilt vagy takart absolutistikus államnak felel meg, a hol az adókötelesnek nem tudva, miért és mire fizei, a mennyiség iránt is tájékozatlanul kell maradnia. Ezen nézetet ismeri el csaknem egyhangúlag az ujabbkori pénzügyi és nemzetgazdasági iskola. Mindennek daczára még ennek egy tekintélyes képviselője sem találta jónak átvinni a gyakorlati államéletben a közvetett adók teljes mellőzését; legfelebb Girardin Emilt lehetne nevezni, a kinél tudvalevőleg a csengő szójáték és a csillogó ellentételek előbb járnak a gondolat helyességénél és a ki évtizedek óta harczol ez értelemben az „impöt u nique'-' mellett az „impot i n i ej u e" ellen . . . Miért van ezen átalános habozás, az elméleti igazságokat a gyakorlatba átvinni? Mert azok tenyészetére hiányzanak még talaj és viszonyok. A kizárólag közvetlen adó vagy adók demokratikus rendszere demokrát államszervezetet kiván, a hol az adókötelezettek csak valóban közhasznú czélokra fizet nek, a hol az ország minden terheltetésének kétségbevonhatlan előny felel meg. Ez még távolról sem a mai állapot, midőn Európának csaknem minden államában a nemzeti adósság kamatai, és a pánczélos béke költségei, azaz az egészséges államgazdaság és az adókötelesek zsebei iránt elkövetett korábbi és jelenlegi bünők, az állami bevétel lényeges részét emésztik fel. Itt az egyenes adók hámozatlan igazságával magával alig lehetne kijönni. A közvetett adók csalóka módszerének, azon mesterségnek kell kisebb vagy