Horn Ede: Államháztartásunk rendezéséről (1874)

18 szünk; a hitegetések és önámitásokat értjük melyeknek se­gélyével hozatott létre és takartatott ily sok ideig a jelen pénzügyi nyomor. Csak egy példát a sok közül. Legbenső megyőződésem szerint alig járult bárrai más oly nagy mérv­ben a pénzügyi helyzet homályossá tételére, s ezáltal annak növekedő romlására, mint azon, a hivatalos jelentések és beszédekben éveken át fenttartott állítás : „Csak a r e n d­kívüli kiadások okoznak zavart ; a rendes kiadá­sok a folyó bevételek által bőségesen fedeztetnek." Az or­szággyűlés és az ország elhitte ezt szívesen, és gondolatla­nul folytatta s folytattatta a súlyos következményű sáfárko­dást. A feltevés hibás volt és hibás most is. Fent elősorolt összeállításaink nem hagynak fent semmi ketélyt sem e te­kintetben. IV. fejezetünk sorozata nem tartalmaz egyetlen „rendkívüli," azaz egyszeri, véletlen, elhárítható kiadást, — és mégis több mint 6/7-edét elnyeli az összez közjöve­delemnek. VI. fejezetünk sorozata szintén nem tartalmaz semmi „ rendkívüli "-t, csak az évi folyó kiadásokat, — és igénybeveszi legalább is háromszorosát annak, a mi az ál­lamjövedelemből rendelkezésre marad. . . . Bármily kedve­zőtlen is a valóság, meg kell ismerkednünk vele s ez abban áll: ma 1 e g t á v o 1 a b b r ó 1 s e m v a g y u n k o 1 y á 1 1 a p o t b a n, h o g y csak a rendes, folyó, minden évi kiadásokat is fedezhet nők. Ha a kormány minden vasút, hid és más építéseit és vál­lalatait rögtön megszüntetne is, mégis erős hiánnyal kellene küzködnünk. Ezt el kell ismerni, be kell vallani, és erősen szivünkre kell venni. Különben csalhatatlanul rosz uton haladunk elő a teendék mind iránya, mind természetes terjedelme, ngy szintén a megkísértendő javításokra nézve. Még veszélyesebé. mint az évek során át fenntar­tott önámitás válhatik azon tagadás és önáltatás, mely­lyet, mióta a baj tagadhatlan lett, forgalomba akarnak hoz­ni : ez pénzügyi zavarunk gyors és könnyű orvoslásának hite. E csodát eszközlendi : egyik szerint a takerékosság, másik szerint a deczentalizáczió, harmadik szerint az adó­reform. Mi nem állhatunk meg — azon veszéllyel szemben sem, hogy feketén látóknak tartassunk. — hogy ki ne mondjuk azon meggyőződésünket, miszerint mi sem gyors, sem könnyű, legkevésbbé sem gyors és könnyű, orvoslást an

Next

/
Thumbnails
Contents