Hajnik Károly: Visszaemlékezések : Jelenetek és adomák a magyar életből (1856)

Váratlan czimezés

87 ket hullatott), kikre nézve ily körülmények közt tartanom kell, hogy az országgyűlés berekesztése után, midőn haza érek, közülök tán egyet sem találok életben." Váratlan czimezés. Midőn honunkban a közügyek tárgyalásánál még a latin nyelv divatozott, a tótajku megyékben lakó magyar nemesek elégségesnek tartván a latin nyelv tudását, a magyar nyelvet kissé elhanyagolták! — E század elején nemzeti nyelvünk a nevezett megyékben is oly lelkesedéssel karoltatott fel, hogy 1830. óta azokban csaknem kirekesztöleg magyar nyelven folytak a köztanácskozások. Még az 1825/27_diki pozsonyi országgyűlésen a felső megyék korosabb követei — kevés kivétellel — a latin nyelvet használták. Egyike ezeknek, ki egy tősgyökeres tótajku megyét képviselt, s kirekesztöleg diákul nyilatkozott, áthatva a honi nyelv iránti lelkesedéstől, megakarta egy országos ülésben lepni a karokat és rendeket, és latin nyelven tartott beszéde bevezetésében előadta azon mostoha